Horvátország jövő júliustól az Unió teljes jogú tagjává válik, az egykori Jugoszlávia utódállamai közül Szlovéniát követően másodikként. A változásokat a pécsi és a baranyai gazdaság is megérzi majd. A kérdés az, nyerünk vagy veszítünk mindezzel?
Egy év múlva szabadon mozoghatnak az áruk és a szolgáltatások a jelenleg még meglévő határon át. Ez számos lehetőséget, de egyben komoly konkurenciát is jelent majd a megyei és pécsi vállalkozások, cégek, kereskedők számára.
Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára optimista, de látja a veszélyeket is. Szerinte a horvátok csatlakozása a régió gazdaságára kölcsönösen pozitív hatással lehet.
– Előre megjósolhatatlan, hogy mely hazai kis- és középvállalkozások kerülhetnek ki nyertesen, és melyek vesztesen a bővítésből, de mindkét fél egyes szektorainak előrelépést jelenthet a tagfelvétel – magyarázza. – Az biztos, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen lesz a vasúti és közúti kapcsolat fejlesztése.
– Főként az M6-os autópálya, de az M60-as továbbvezetése is lényeges szempont, egyben uniós érdek most már. Előbbi esetében a horvátok már Eszéknél járnak, s mielőbb építkeznének saját oldalukon; emellett a vasúti teherszállításnak is komoly létjogosultsága lesz – jósolja.
Síkfői a csatlakozásig hátralévő hónapokkal kapcsolatban azt mondta, a kamara részéről folyamatosan összehozzák a horvát és a magyar üzleti szereplőket, vállalkozókat. Mindezektől azt remélik, hogy júliusig komoly kapcsolódási pontok épülhetnek ki az egyes iparágak képviselői között.
Mellár Tamás pécsi közgazdász, gazdasági szakértő kicsit borúlátóbb. Szerinte ugyan mindenképpen előnyös Pécs és a térség számára a horvátok csatlakozása, az azonban a helyi piaci szereplőkön – és a kormányzaton – múlik, hogyan jövünk ki a változásokból.
– Az uniós beruházásokat, munkahelyteremtést, gazdaságfejlesztést szolgáló források ide irányításában, az M6-os autópálya dél felé való meghosszabbításában különösen nagy szerepe van a kormánynak. Ezzel segíthet az alapok kialakításában. A vállalkozásoknak pedig ideje felmérniük, hol, milyen területeken lehet keresnivalójuk a horvát oldalon – mondja a szakértő.
Nem lesz egyszerű azonban betörni a horvát piacra, hiszen déli szomszédaink foggal-körömmel védik a saját gazdaságukat. Mindez ugyanakkor nem lehetetlen szerinte, pusztán azokat a réseket kell megtalálnunk, olyan termékekkel kell próbálkoznunk, amelyeket nem, vagy csak alacsony minőségben képesek jelenleg produkálni Horvátországban.
Ha valakinek kétsége lenne afelől, hogy a horvátok komoly gazdasági lehetőséget látnak Baranyában és Pécsben, akkor csalódni fog.
Az eszéki kereskedelmi és iparkamara elnöke, Zoran Kovacsevity azt mondta lapunknak, az uniós belépéstől gazdasági fellendülést várnak, s bíznak abban, hogy olyan pályázati forrásokhoz is hozzá tudnak jutni, amelyekre eddig nem volt lehetőségük, a tőke pedig beáramlik a régióba.
– Nagy lesz a konkurencia, de bízunk a nagy exportcégeinkben, s hogy továbbra is talpon tudnak maradni – tette hozzá.
Az elnök szerint azért is bizakodóak, mert a horvátországi Baranya és Szlavónia igen rossz gazdasági helyzetben van, húsz évvel a háború után rendkívül nagy bizonytalanságban élnek.
Az eszéki kamara adatai szerint közel háromszáz ottani cég áll kapcsolatban a pécsi, a baranyai régióval, nagyon jó az együttműködésük a pécsi kamarával, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal is.
Zoran Kovacsevity szerint ebben az évben 100 millió dollár forgalmat bonyolítanak le a határ menti régiók.
[frame]Mi várható? – Áruk, dolgozók, ingatlanok
Nincs kizárva, hogy hazai élelmiszer-áruházlánc nyit boltot jövőre a határ túloldalán, s az sem, hogy a közismert horvát Konzum veti meg a lábát a térségben. A csatlakozást követően beindulhat a horvát halimport is hazánkban, egyúttal gyümölcsök, zöldségfélék „utazhatnak” a délszláv országba – vagy éppen hozzánk. Mi a remények szerint olcsó márványnak, gránitnak, építőanyagoknak örülhetünk majd. A munkaerőpiacon jelentős mozgás nem lesz, mondta Janovics László, a régiós munkaügyi központ vezetője, hiszen szerinte a határ mindkét oldalán ugyanazok a hiányszakmák vannak jelen, ráadásul egymás nyelvét sem beszélik olyan arányban, mint a magyar-szlovák, magyar-román határ mentén. Az ingatlanok tekintetében a határ közelében lévő telkek, házak cserélhetnek könnyebben gazdát, míg a tengerparti nyaralók ára jelentősen emelkedni fog Horvátország belépését követően.[/frame]
