Továbbra sincs időpontja annak, hogy mikor folytatódnak a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között – jelentette ki az MTI kérdésére válaszolva csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján Gerry Rice, a IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója.
Rice szerint az IMF jelenleg nem tervezi, hogy missziót küldjön Magyarországra.
„A programtárgyalásokon való érdemi előrelépéshez arra lenne szükség, hogy a (magyar) kormány világosan jelezze: az IMF-et és az Európai Bizottságot értékes partnernek tekinti a reformkiigazítási folyamat tervezésében és hogy világosan elkötelezze magát az olyan intézkedések mellett amelyek biztosítják a pénzügyi kiigazítást és előmozdítanák a növekedést”.
Az IMF külkapcsolati igazgatója megismételte, hogy a valutaalap fő irányvonalait az IMF küldöttségének július 26-án kiadott sajtóközleménye tartalmazza.
Egy további kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy miért kell a politikai kifogásokat megfogalmazó Európai Bizottságot is bevonni a Magyarország és a politika fölött álló IMF közötti tárgyalásokba, Gerry Rice kijelentette: „Több országban is együttműködünk az EU-val. Magyarországot júliusban egy közös EU-IMF-küldöttség kereste fel. Úgy gondolom, fontos, hogy oly módon haladjunk előre, hogy megerősítsük ezt a partneri kapcsolatot. Természetesen mindezen országok esetében az IMF-nek önálló elemzései és javaslatai vannak, amelyeket értelemszerűen alkalmazunk.”
Az IMF-EU-küldöttség legutóbbi budapesti egyeztetéséről július 26-án kiadott sajtóközlemény szerint „a magyar gazdaság továbbra is számos, a magas állam- és külső adóssággal, a banki mérlegekben lévő feszültségekkel, a gyenge bizalommal és a magas kockázati prémiummal kapcsolatos, egymáshoz szorosan kötődő kihívással néz szembe”.
A valutaalap egyebek mellett rámutatott: rövid távon kulcsfontosságú kihívás a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása, és ezzel egy időben egy robusztusabb növekedés alapjainak megteremtése, ami az életszínvonal javulásának szükséges feltétele. A gazdaságpolitikának ezért arra kell törekednie, hogy fenntartható módon haladjon előre a szükséges költségvetési konszolidációval, állítsa helyre a pénzügyi szektor szilárdságát, valamint hozzon létre egy üzletbarátabb környezetet, és támogassa a strukturális reformok végrehajtását, építve az első Széll Kálmán Terv céljaira.
