Csődbe mehetnek a társasházak és a lakásszövetkezetek, ha nem sikerül fizetésre bírniuk a renitens, a szolgáltatóknak hónapok óta tartozó lakókat – állítják a közös képviselők. Bár nekik lenne jogi lehetőségük, hogy rávegyék a fizetésre a tartozókat, ezt mégsem lépik meg. Azt mondják, drága. Pedig nem!
Mint a múlt héten megírtuk, egy hónapos türelmi idő után felmondja a mellékvízmérőkre vonatkozó szerződéseket a Tettye Forrásház azokban a társasházakban, ahol 60 napon túli tartozást halmoztak fel a lakók. A cég szerint több százmilliós kintlevőségük van, ezeket kell behajtani.
A vízórák – a szerződésfelmondás miatt – érvényüket vesztik, azaz, utána senkit nem érdekel majd, mit mutat az óra. A tartozást ugyan a nem fizető lakótól próbálja behajtani a cég, de amennyiben az illető továbbra is használja a fizet, annak díja már a ház főmérőjén fog jelentkezni. Vagyis a számlát a társasháznak kell rendeznie. Hacsak a közös képviselő nem tudja fizetésre bírni a lakót, vagy lakókat.
Lapunkat számos közös képviselő kereste meg a hír hallatán, mi pedig megkérdeztük a nagyokat is, vagyis a pécsi lakásszövetkezetek vezetőit, mit szólnak mindehhez?
– A Tettye Forrásház adósságkezelő programja jól működik, ez alkalmas lehet arra is, hogy a problémás lakókkal megegyezés szülessen a részletizetésről – mondja Schrek István. Az Ércbányász Lakásszövetkezet elnöke azonban elismeri, egyre több a fizetni nem tudó, illetve tartozást felhalmozó lakó, akikkel azonban nem nagyon tudnak mit kezdeni. – Nagyon sokan tartoznak kisebb-nagyobb összegekkel, 1-2 havi elmaradásuk van, de ezeket még tudjuk kezelni. A lakók 10 százaléka azonban már komoly adósságot halmozott fel, legtöbször tartoznak a bankoknak is, ezekkel szemben viszont tehetetlenek vagyunk – mondja Schrek.
A Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke szerint várható volt, hogy a szolgáltatók előbb-utóbb szigorítani fognak a nem fizetőkkel szemben.
– Nem rég éppen a szemétszállítási díj kapcsán néztük át a házak gazdálkodását. Kiderült, a fizetési morál 60 százalékos. Arra készülünk, hogy még rosszabb lesz ez a hányad, és azok sem fizetnek majd, akik eddig megtették – mondta Balatoni Árpád.
A kertvárosi szövetkezetnél az elmaradt közterhek miatt eddig huszonöt végrehajtás indult, s közel ezer fizetési meghagyást küldtek ki január óta, de ez a szám nőni fog a vezető szerint.
Balatoni Árpád hozzátette, most újra felszólítják a nem fizetőket, az adott házaknál lévő összekötőiket is, hogy mihamarabb rendezzék az adósok a tartozásaikat.
Szerinte a közös képviselőik mindössze ennyit tehetnek, esetleg végrehajtást indíthatnak, más eszköz azonban nincs a kezükben.
Nagy Emil, a Jókai Lakásszövetkezet elnöke szerint a Tettye lépése semmilyen problémát nem old meg, sőt a cég egyszerűen áthárítja a lakosságra azt a feladatot, amit neki kellene megtennie.
Szerinte ugyanis a szolgáltató feladata lenne a behajtás és a végrehajtások indítása is. Arra a felvetésre, hogy más városokban éppen a közös képviselő dolga ez – azért is választják meg, azt mondta, mindez pénzbe kerül, ami nekik viszont nincs.
A jogász szerint nem jó védekezés a közös képviselők részéről az, hogy azért nem lépnek fel a tartozókkal szemben, mert „az pénzbe kerül”.
Komlódi András azt mondja, van eljárási költsége a folyamatnak, de azt a procedúra végén az adósnak kell megtérítenie – nem annak, aki indította az ügyet.
– A szolgáltatónak a jogszabályok szerint van lehetősége az ilyen számlázási rendre, a közös képviselőknek pedig arra, hogy a három hónapon túli, nem térített díj után kezdeményezze a jelzálogbejegyzést az adós otthonán, amihez ugyan közgyűlést kell összehívni, de ez erős eszköz lehet a renitensekkel szemben – ad tanácsot az ügyvéd.
A közös képviselők szerint a legnagyobb baj egyébként a törvényességi háttérrel van. Azaz, a jelenlegi jogszabályok sokszor a közösséget büntetik azok helyett, akik például tartozást halmoznak fel és meg sem próbálják rendezni azokat.
– Kielégítő megoldást ezért csak törvényi változással lehetne elérni, amikortól a szolgáltató bemehetne az adott tartozó lakásába, és ott tudná korlátozni a vizet – mondja Nagy Emil.
Úgy tudjuk, a közös képviselők – különösen a kisebb társasházakban – sokszor azért sem akarnak keményebben fellépni például a közös költséggel, szemétdíjjal, vagy ilyen-olyan közterhekkel tartozók ellen, mert személyesen is ismerik őket és nem akarnak „kellemetlenkedni”!
