-0 C
Pécs
vasárnap, november 24, 2024
KezdőlapHírzónaAz elmúlt két év magyar sportja

Az elmúlt két év magyar sportja

Mérföldkőnek nevezte Simicskó István sportpolitikáért felelős államtitkár azt, hogy megkezdődött a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban.

A sport- és turizmusbizottság ülésén, ahol a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról adott tájékoztatást, kérdésre válaszolva az államtitkár kitért rá, hogy Magyarországon 457 tornaterem hiányzik.

„Az ideális természetesen az volna, ha valamennyi településen lenne, de nincs, ám így is megvalósítható a mindennapos testnevelés” – mondta, hozzátéve, hogy az előrelépésben uniós források is segíthetnek.

Simicskó István az elmúlt két évet értékelve kiemelte, hogy az iskolai, diák- és felsőoktatási sport költségvetési támogatása közel 25 százalékkal, 285,2 millióról 335,2 millió forintra emelkedett, amelyet 2012-ben sikerült szinten tartani.

A szabadidősportban a 2011-es előirányzat az előző évhez képest negyedével, közel 600 millió forintra nőtt. A versenysport támogatását illetően az államtitkár elmondta, hogy az összeg több mint egymilliárddal emelkedett 2010-hez képest, 2011-ben 3,4 milliárd volt, s ehhez jött hozzá még az idei nyári olimpiai és paralimpiai részvétel támogatása.

Simicskó István kitért a Magyarországon rendezett, s a jövőben itt tartandó nemzetközi sportesemények jelentőségére, így például a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) idei kongresszusára, hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány az elmúlt két esztendőben kormánygaranciákkal segítette olyan kiemelt jelentőségű pályázatok sikerét, mint amelyek eredményeképpen Magyarország lesz a házigazdája a 2014-es vízilabda Európa-bajnokságnak, a 2015-ös női kosárlabda Eb-nek vagy éppen a 2017-es nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválnak, az EYOF-nak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportpolitikáért felelős államtitkára fontos lépésnek nevezte a doppingellenes küzdelemben a január elsején hatályba lépő Büntetőtörvénykönyv ilyen értelmű módosítását, továbbá a nézőtéri erőszak elleni szigorításokat is. A kormány 2011-ben 960 millió forintot nyújtott összesen hat labdarúgó-stadion biztonságtechnikai fejlesztésére, a második ütem pedig további nyolc-tíz stadiont érint 864 milliós értékben. A stadionkorszerűsítési program keretében elkezdődött a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciója, az új debreceni Nagyerdei futballstadiont pedig a tervek szerint 2014 nyarán már fel is avathatják.

Simicskó István az utánpótlás-nevelésre rátérve elmondta, hogy az ilyen feladatokra fordított központi költségvetési forrás az előző évhez képest csaknem 25 százalékkal, 1,7 milliárd forintra emelkedett, s ezt a szintet 2012-ben sikerült tartani. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az első Orbán-kormány idején elindult – s a későbbi kormányok által leállított – utánpótlás-nevelési programokat újraindították, így a labdarúgásban nagy sikerű Bozsik-programot is, utóbbit közel 500 millió forintos állami támogatással. Emellett a 2012-es sportköltségvetés 200 milliót biztosít a Nemzeti Kézilabda Akadémia beindítására, s 76,2 milliót ad a jégkorong-utánpótlás akadémiájának működéséhez.

Előrelépés történt a fogyatékosok sportjának segítésében is, e kérdéskörben a bizottsági ülésen külön témaként tárgyalták a siketek olimpiájának ügyét. A testület tagjai úgy döntöttek, hogy az anyagi, szakmai, sportdiplomáciai okokból végül meghiúsult 2012-es budapesti siketlimpia után megvizsgálják annak megvalósíthatóságát, hogy 2014-ben adjon otthont a magyar főváros ennek az eseménynek.

Az államtitkár példa értékűnek nevezte a TAO-programot, vagyis a társaságiadó-kedvezményekből befolyt pénzek sportcélú hasznosítását. Elmondta, hogy eddig mintegy 33,5 milliárd forintnyi kifizetés teljesült az öt látvány-csapatsportág számára. Jelenleg a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong juthat hozzá a társaságiadó-kedvezményből befolyó összegekhez.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy mintegy 10-15 milliárd forint állami támogatásban részesül az a 14 sportági szakszövetség, amelynek vezetőit nemrég fogadta Orbán Viktor miniszterelnök. Az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a torna, az úszás és a vívás nem jut hozzá a TAO-ból a látványsportágakhoz befolyó összegekhez. Simicskó István megemlítette, hogy a jelenlegi 14 helyett akár 16-ra is nőhet az ebbe a körbe tartozó sportágak száma.

A bizottsági ülésen részletes beszámoló hangzott el a londoni paralimpiáról, ahol a magyar válogatott sikeresen szerepelt, a versenyzők két aranyat, hat ezüstöt és hat bronzot szereztek, Magyarország csapata a nemzetek ranglistáján a 38., az európai lajstromban pedig a 20. helyen végzett.

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő