Átvállalja az állam az önkormányzati adósságokat, hol kisebb, hol nagyobb, hol pedig teljes mértékben. Pécs esetében még nem lehet pontosan tudni, mennyit is „visznek el” majd a milliárdos hitelekből, egyelőre olyan 50 százalékról hallani. De ez jelenti-e azt, hogy jobban fogunk élni, mint előtte? Erre kerestük a választ.
A pécsi önkormányzatnak folyószámla-hitele, beruházási hitelei, az Európai Fejlesztési Banktól felvett hitele, valamint kibocsátott kötvénye is van. Ezek együttesen – a jelenlegi árfolyamon – 43 milliárd forintot tesznek ki.
– Évente 5 milliárd – vagyis 5000 millió – forintot kellene visszafizetnie Pécsnek a következő időszakban, egyrészt a tőketörlesztés, másrészt a kamatfizetések miatt. Ez elképesztően nehéz a mai gazdasági viszonyok között egy önkormányzat számára – magyarázza dr. Schepp Zoltán.
A pécsi egyetem Közgazdaságtudományi Karának docense szerint a városnak majdnem úgy kell gazdálkodnia és számolnia, mint egy otthoni háztartásnak. Ha sok hitele van, komoly pénzügyi terhei, akkor nagyon alaposan át kell gondolnia, hogy mi az, amire kiad akár egy forintot is. Ha kisebb a nyomás, kevesebb a „sárga csekk”, akkor nagyobb mozgástere van, esetleg még tartalékolni is tud.
– Nincs szoros ok-okozati összefüggés a polgárok jóléte, pénzügyi, anyagi körülményei és egy önkormányzat eladósodottsága között. Kivéve abban az esetben, ha valaki a várostól kapja a fizetését, mint például a tanárok, egészségügyi dolgozók, hivatalnokok esetében. Így valójában az átlagemberek számára rövid ávon nincs következménye annak, mennyivel csökken egy város hitele – magyarázza Schepp Zoltán.
[frame]A 30 MILLIÁRDOS UGRÁS
A maihoz képest minimális, néhány százmillió forintos hitelállománya volt az önkormányzatnak a rendszerváltást követő években 2002-ig. Tíz évvel ezelőtt azonban elindult egy drasztikus emelkedés.
– 2003 és 2008 között vette fel az akkori városvezetés a mostani adósságállomány zömét – mondta dr. Hoppál Péter (képünkön), a város eladósodottságát korábban vizsgáló eseti bizottság elnöke. – Néhány év alatt egymilliárd forintról harmincmilliárdra nőtt Pécs hitele, nagyságrendileg ma árfolyamtól függően 42-43 milliárd forint körül mozog ez az összeg, sajnos. Súlyos felelősség terheli ezért az előző városvezetést, hiszen 23 évig kellene még törleszteni a felvett kölcsönöket.
Hoppál szerint a kormányzati intézkedés azért is nagy előrelépés, mert a jobboldali kormány vélhetően ennek a felét ki tudja egyenlíteni.
A becslések szerint egy pécsire nagyjából 250 ezer forintnyi adósság jut, így ha ennek az 50 százalékát átvállalja az állam, akkor 125 ezerre csökken ez a szám.
A tavaly felállított eseti vizsgálóbizottság szerint az önkormányzat adóssága csupán egyetlen időszakban, 1994 és 1996 között mutatott csökkenő tendenciát. A bizottsági jelentés szerint a gondot az okozta, hogy miközben a regnáló MSZP-SZDSZ kormányok csökkentették az állami normatív támogatások összegét, az ellátandó feladatok számát növelték. Pécs 2008-ban a csőd szélére sodródott. Ezzel párhuzamosan fejlesztési hiteleket vett fel a város, amelyeket a sokszor erőn felül vállalt programokra – intézményi beruházásokra, bérlakásépítésre, Expo Centerre – fordítottak.[/frame]
Természetesen, ha egy önkormányzatnak tele a kasszája, és nem csak azon kell gondolkodnia minden hónapban, hogy miből és hogyan törlessze elődei milliárdos hiteleit, akkor van lehetősége olyan fejlesztésekre és gazdálkodásra, amely a városlakók jólétét szolgálhatják.
– Az adósság állami átvállalása kedvező hír. De valójában ennek „hogyanja” a kérdés, ettől függ Pécs későbbi finanszírozhatósága és gazdálkodási lehetőségei is – mondja a közgazdász.
A szakértő szerint tehát badarság lenne azt hinni, hogy eljön a Kánaán. Az adósság bármekkora állami átvállalása ellenére ugyanis a probléma nem szűnik – nem feleződik – meg, pusztán nagyobb mozgástere marad az önkormányzatoknak arra, hogy meglévő, megmaradó hiteleiket törleszteni tudják anélkül, hogy a csőd veszélye fenyegetné őket minden nap.
[frame]MENNYI AZ ANNYI?
Az adósságkiváltás tervezett menetrendje szerint az állam az 5000 lakos alatti települések esetében a teljes adósságot átveszi. Az ennél nagyobb lélekszámú településeknél 40 és 70% között „viszi el” az adósságot. Ezt megelőzően azonban egy bizottság szerződésről szerződésre átnézi a hitelvállalásokat. Erre a munkára jövő június 30-ig adott határidőt a kormány. Pécs esetében sem lehet még biztosat tudni, egyelőre 40-50%-ról szólnak a pletykák.
– A kormány az elmúlt két évben is megmutatta, hogy a pécsiek oldalán áll, hiszen több mint kétmilliárd forint rendkívüli segítséget nyújtott 2010 óta. A mostani döntéssel is az önkormányzatok oldalára állt, miközben az előző kabinetek a településeket megszorították, hitelek felvételére kényszerítették a városokat – mondja Csizi Péter.
Pécs alpolgármestere szerint a város speciális helyzetben van, mert míg máshol a szocialista kormányzati megszorítások miatt kellettek a hitelek korábban, addig Pécsett a hibás politikai döntések – Expo Center, repülőtér stb. – miatt vettek fel újabb és újabb kölcsönöket az elődök.
A város másik alpolgármestere, Nagy Csaba (képünkön) azt mondta, néhány éve már a csőd szélére jutott Pécs. Akkor az MSZP-s vezetésű város egy hatmilliárdos működési hiányt „rendezett el” svájci frank alapú kötvénykibocsátással, de ez igencsak balul sült el.
– Ma 10 milliárd forintra rúg csak ez ebből fakadó tartozása Pécsnek. Tehát ami akkor 6 milliárd volt, az ma csaknem a duplája – mondja.
Szerinte a rendszerváltozás óta nem kapott Pécs akkora segítséget a kormánytól, mint most.[/frame]
