A romaholokauszt áldozataira való emlékezés kezdődött meg pénteken országszerte, Pécsett Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kifejtette, a cigányság is a magyar nemzet része, a cigányság és a magyarság egy sorsközösséget alkot.
Pécsett 2004-ben állították fel a helyi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kezdeményezésére a Roma Holocaust emlékművet a Lánc utcai rendelőintézet előtt, ahol pénteki tartottak megemlékezést.
Az ország egyetlen cigány középiskolájának alapítványa, a Gandhi Közalapítvány által szervezett eseményen Balog Zoltán államtitkár elmondta: lehet arról beszélni, hogy mennyi minden hiányzik a hazai cigányság életéből – munkahely, lakás, megélhetés -, de leginkább a múlt, a kultúra. Ezeket kell visszaszerezni, még ha fájdalmas is, ezek nélkül nincs igazi jövő.
A nemzeti együttműködés rendszerében számítanak a magyarországi cigányokra, azokra, akik tenni akarnak, akik nem csupán áldozatok akarnak maradni – hangsúlyozta. Mint kiemelte, eljött az ideje annak, hogy aki tisztességes munkából kíván élni Magyarországon, így a cigányság is saját kezébe vegye sorsát.
Hozzátette: „csak közösen van remény arra, hogy visszaszerezzük egy szeretettelibb világban való a hitünket, ami a szolidaritáson és a sorsközösségen alapul. Arra biztatom a cigányokat, vallják magyarországi roma mivoltukat”.
Várnai Márton, a Gandhi alapítvány kuratóriumi elnöke hozzátette, az emlékezés mellett a felerősödő nacionalista törekvések miatt, s azok ellen is meg kell tartani e napot. Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy hosszú távú céljaik között szerepel az ország más részein újabb roma gimnáziumok alapítása, s várhatóan erről is egyeztet Balog Zoltánnal.
Az eseményen részt vett Berényi László, parlamenti képviselő, Farkas Flórián miniszteri biztos, a Lungo Drom elnöke és Schönberger András pécsi főrabbi, valamint több kisebbségi vezető. A koszorúzással egybekötött megemlékezésen három, a Tolna megyei Szedresen lakó, és megjelent túlélőt egy-egy szál rózsával köszöntöttek. A megemlékezésen a magyar mellett elhangzott a beás és a lovári himnusz is.
A fasiszta ideológia alapján a második világháború során hazánkból 23 ezer cigány embert deportáltak, közülük pedig 21 ezren az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban haltak meg. A tömeges tragédia emlékének 1972 óta állítanak emléket a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján.
