Akár 40 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik a mikrochippel nem rendelkező, négyhónaposnál idősebb kutyák gazdáit a január elsejétől életbe lépő, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosításának értelmében.
Az egyedi azonosítóval még nem rendelkező állatok gazdáinak január elsejéig kell elvégeztetniük az állatorvosi beavatkozást, amely során egy rizsszem méretű elektronikus szerkezetet (transzpondert) ültetnek a kutya nyakába. Az oltáshoz hasonló, pár perces művelet lehetővé teszi a kutyák azonosítását, megkönnyíti nyilvántartásukat, követhetőbb lesz a magyar eb-állomány, könnyebb lesz az elveszett, ellopott állatok nyomára bukkanni, így csökkenhet a kóbor kutyák száma is.
Király Péter állatorvos, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója az MTI-nek elmondta, hogy decemberben érezhetően megnőtt Budapesten a chipeztetések száma. Az állatorvos szerint a fővárosban és környékén nem kell attól tartani, hogy tömegesen kerülnek utcára azok az állatok, akiknek gazdái a kormányrendelettől félve inkább teszik ki kutyáikat, mintsem elvégeztetnék a megjelölést. Hozzátette, hogy Magyarország szegényebb és elmaradottabb területein ugyanakkor előfordulhat, hogy a beavatkozás költségét a gazdák nem tudják kifizetni és inkább kiteszik a házból kedvenceiket.
A chip behelyezésének költségét az Állatvédelmi Törvény 3500 forintban maximalizálta, ez az összeg magában foglalja a transzponder és a beültetés díját, valamint az országos eb-adatbázisba való regisztrációt. Az ár nem tartalmazza azonban az állat előzetes vizsgálatának díját, így a beavatkozás költsége a 3500 forinttól akár 9000 forintig jelentős eltéréseket mutathat. A későbbi adatmódosítások már ingyenesek.
Az állatorvos szerint az ebek mikrochipes egyedi megjelölése és központi regisztrációja köz- és állategészségügyi, állatvédelmi és közbiztonsági szempontból egyaránt fontos, hisz így az elveszett állatok könnyen visszatalálnak gazdáikhoz és a felelőtlen ebtartók is felelősségre vonhatók. „Ezért kiemelten fontos, hogy az ország minden részén egységesen megtörténjen a négyhónapos kort betöltött ebek mikrochippel történő megjelölése” – tette hozzá.
Januártól minden állatorvosnak ellenőriznie kell azt, hogy a hozzá bekerülő kutyák rendelkeznek-e transzponderrel, amennyiben nem, ezt fel kell ajánlania az állat tulajdonosának. Ha ehhez az állat gazdája nem járul hozzá, úgy az állatorvosnak ezt jelentenie kell. A hivatal felszólítja az állattartót, hogy tegyen eleget kötelezettségének, amennyiben ez nem történik meg, úgy felelősségre vonható, és akár 40 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
Koleszár István, a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatója szerint a külföldi példák alapján remélhető, hogy amennyiben a kutyáknál országszerte elvégzik a megjelölést, hosszú távon radikálisan csökkenni fog a kóbor állatok száma. Az állatvédők és a hatóságok egyaránt bíznak abban, hogy a chipezéssel néhány éven belül nem lesz olyan kutya, amelynél nem lehet megállapítani, hogy ki volt az utolsó gazdája, így elkerülhető lesz, hogy felelősségre vonás nélkül utcára kerülhessenek az ebek.
„Becslések szerint ma Magyarországon nagyjából 2,5 millió ebet tartanak, és az sejthető, hogy ezek mintegy felét jelölték meg egyedazonosító transzponderrel” – részletezte Király Péter. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a kóbor ebekkel, az állatorvos elmondta, hogy ezeknek az állatoknak a felügyelete állami feladat, így azok megjelölése a felelős állategészségügyi hatóság kötelessége.
A rendelet betartását a kerületi jegyző és az állategészségügyi hatóság ellenőrzi.
