Több egészségügyi érdek-képviseleti szerv Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult a közszférában alkalmazandó nyugdíj-politikai elvek miatt.
A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ), az Orvosegyetemek Szakszervezete, a Mentődolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, valamint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is kiemelte levelében, hogy az egészségügyi ágazat egyébként is súlyos szakember hiánnyal küzd, s az év végén megjelent rendelet alkalmazása még inkább veszélyeztetné a biztonságos betegellátást.
A MOSZ által pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményben a szervezetek azt írták: „az egészségügy olyan égető szakemberhiánnyal küzd, hogy minden egyes kieső kolléga is kitölthetetlen űrt hagy maga után”. Márpedig a „kényszernyugdíjazás” óvatos becslések alapján is legalább tízezer egészségügyben dolgozót, a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok csaknem 70 százalékát érintené.
A szervezetek azt is kiemelték, hogy Orbán Viktor korábban megígérte: az ágazat érintett dolgozói mentesülnek a rendelkezések alól, és fel is kérte az érdek-képviseleti szerveket, hogy határozzák meg azt az életkort, amelynek elérése esetén az egészségügyben is alkalmazható lenne a rendelkezés. A szakszervezetek arra jutottak, hogy ez a korhatár a hetven év lehetne, de ez is csak oly módon, hogy egyedi elbírálás alapján, különösen indokolt esetben ezen korhatár elérői is mentességet kaphassanak – írták a szervezetek.
Az egészségügy érdek-képviseleti szervezetek azt kérik, hogy az ágazati szakmai szervezetek, kamarák, érdekképviseletek bevonásával a kormány képviselője mielőbb kezdeményezzen tárgyalást, hogy elkerülhessék az általuk vázolt következményeket, és „humánusabb megoldást” találjanak az ágazat érintett munkavállalóinak mentessége ügyében.
A MOK és a MESZK Orbán Viktor kormányfő mellett Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének is eljuttatta levelét. Ebben azt írták, hogy az egészségügyi kormányzat – „bár eddig kevés sikerrel” – már anyagi eszközök bevetésével is igyekezett csökkenteni a migrációt. Az említett kormányhatározat végrehajtásával viszont az európai uniós csatlakozás óta külföldre vándorolt orvos- és szakdolgozói létszám többszörösét veszítheti el az ország. A köztestületek szerint ennek következtében „számos területen az aktív betegellátás gyakorlatilag leállhat, a kellő szakmai tapasztalattal és képzettséggel bíró, a fiatalokat tanítani hivatott szakemberek, szakmai vezetők pótlása ellehetetlenül” – hívta fel a figyelmet levelében a MOK és MESZK.
Csütörtökön a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közös levélben fordult Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz, hogy egyeztetést sürgessenek az egészségügyi dolgozók kötelező nyugdíjazásáról.
A közszférában alkalmazandó nyugdíj-politikai elveket rögzítő kormányhatározat a tavalyi utolsó Magyar Közlönyben jelent meg. E szerint a kabinet január 31-i határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
Szócska Miklós december 18-án azt mondta: olyan ágazatokban, ahol utánpótlásgondok vannak, értelemszerűen a nyugdíjkorhatár után is dolgozhatnak a kollégák. Hozzátette: a következő hónapok kérdése, hogy a kettős juttatás tilalmának életbelépésével milyen részletszabályok szerint rendezik a nyugdíjas korú egészségügyi dolgozók bérezését.
