Kevesebb élelmiszerre, többet költöttek a fogyasztók.
Az élelmiszerek, illetve napicikkek forgalma az eladott árumennyiséget tekintve együttvéve nyolc százalékkal csökkent 2007-től, miközben csaknem 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében.
Az OKSZ által ismertetett adatok szerint az élelmiszerek fogyasztói árszintje a vizsgált időszakban összesen másfélszeresére nőtt, a mezőgazdasági alapanyagárak együttes változása 70 százalékos volt. Szerepet játszott az árváltozásokban az is, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adókulcsa a 2006. évi 15-ről 27 százalékra emelkedett, illetve a kenyér- és tejfélék esetében 18 százalékos az áfakulcs.
Az egyes időszakokban változott, hogy melyik termékek húzták fel legnagyobb súllyal az árakat. Tavaly a 12 százalékkal dráguló sertés- és marhahús, illetve a 36 százalékkal dráguló tojás, míg az előző évben az étolaj, a liszt, a cukor és a burgonya ára emelkedett az átlagosnál jelentősen nagyobb mértékben.
Tavaly nyomon követhető volt, hogy az árnyomás erősödése miatt zsugorodott a piac. Az első negyedéven még szerény mértékben nőtt az élelmiszer-fogyasztás, ezt követően hullámzó ütemben csökkent, a 7-8 százalékos áremelkedést nem bírta el csökkenés nélkül – közölte az OKSZ.
A kereskedelmi szövetség szerint 2013-ban az élelmiszerpiacon döntő kérdés, hogyan alakulnak a mezőgazdasági alapanyagok árai. Várhatóan mérséklődhet az eddigi árnyomás, a hazai mezőgazdaság kilátásai jobbak, az európai fogyasztói piac válsága pedig nem húzza fel a kivitelt. Ugyanakkor a gazdaság teljesítményének megrekedése a jelenlegi szinten nem engedi a reáljövedelmek bővülését, így a vásárlóerő nagyobb áremelkedést nem bír el – mutatott rá az OKSZ.
A szervezet elemzése szerint az élelmiszerpiac szinten maradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, valamint az élelmiszeripar árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5 százaléknál nagyobb.
