A magyarországi nők munkaerőpiaci helyzetének javulásáról számolt be, egyben fontosnak nevezte az atipikus munkakörök további bővítését Szalai Piroska miniszteri biztos szerdán Pécsett.
A nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős kormányzati szakember a Pécsi Tudományegyetemen egy, a témában rendezett konferenciát megelőzően újságíróknak azt mondta: a nők foglalkoztatásában elért eredmények annak is köszönhetők, hogy a teljes munkaidős mellett az atipikus foglalkoztatottak arányát is sikerült növelni az elmúlt időszakban. Jelezte: a cél az, hogy az évtized végére az aktív lakosság 75 százalékának legyen állása.
A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölte, hogy 2012. negyedik negyedévében a 15-64 éves nők közül 1 millió 790 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 34 ezerrel többen, mint 2011. október-decemberben. Foglalkoztatási rátájuk 1,3 százalékponttal 52,4 százalékra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Szalai Piroska örömének adott hangot, hogy Magyarországon kedvező a diplomás, a 40-50 év közötti és a 12 évnél idősebb gyermeket vagy gyermekeket nevelő nők foglalkoztatási aránya.
Rámutatott: utóbbi 75 százalék, ami magasabb az európai uniós átlagnál. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az alacsony iskolázottságúak, az alapfokú végzettségűek, a szakképzetlenek jelentős hátrányban vannak az elhelyezkedésnél.
A miniszteri biztos emlékeztetett rá, hogy a kormányzat januártól munkahelyvédelmi akciótervvel is segíti a foglalkoztatást, ez a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szakképzetlenek és a kisgyermekes anyák munkaadói számára is kínál adókedvezményt. Hozzátette: ezen kívül több kisebb program is fut és készül a jövőben, támogatva a nők munkavállalását is.
A miniszteri biztos fontos feladatnak nevezte az atipikus munkakörök bővítését, hogy a gyesről, gyedről visszatérő anyák újra beléphessenek a munkaerőpiacra. Ezen a téren ugyanakkor elvárásként fogalmazta meg a munkaadók és a munkavállalók jövőbeni együttműködését egyedi, speciális megoldások kidolgozása érdekében.
Szalai Piroska szólt arról is, hogy kutatások szerint a fejlett országokban három nagy területen, az infokommunikáció, a zöld gazdaság terén, valamint a szociális és egészségügyi szférában nagyobb munkaerőigénnyel lehet számolni a következő 10 évben.
