A Maszkot ölt apraja-nagyja című farsangi készülődéssel csütörtökön megkezdődik a mohácsi busójárás, amelynek keretében hat napon át mintegy ezer jelmezes űzi el a telet a Duna-parti városban.
A busójáráson 34 helyszínen reggeltől estig 81 programmal, köztük zenei, táncos eseményekkel, más kulturális szórakoztató rendezvényekkel, különleges tárlatokkal is várják az érdeklődőket – tájékoztatta Mohács önkormányzata az MTI-t.
A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és színházi produkció, számos néptánc-előadás, busóbál, busólakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból.
A fő programokat vasárnap rendezik: a busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát Mohács főterén.
Hegedűs Emese, a busójárás egyik fő szervezője az MTI érdeklődésére elmondta: az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás idei programjain a tavalyi 800-as rekordlétszámnál is több, várhatóan 900 busó és további 100 maskarás búcsúztatja a telet, a vasárnapi rendezvényekre 60-70 ezer látogatót várnak.
A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
