Több fővárosi önkormányzatnál is kitűzték már a székely zászlót, hogy kifejezzék szimpátiájukat az erdélyi magyarokkal. A Pécsi Erdélyi Kör elnöke viszont azt mondja, nem helyes kisajátítani a jelképeket. Az önkormányzatnál egyelőre nem téma a zászló ügy.
A nyolcvanas évek végén volt arra vonatkozó megbízható statisztika, hogy Pécsre hány erdélyi települt át a Ceausescu rezsim elől menekülve, egy jobb élet reményében. Akkoriban úgy 1200 főre tették a számukat, ám a marosvásárhelyi pogrom után újabb kivándorlási hullám indult el, s egészen napjainkig több százezren hagyták el szülőföldjüket.
Az elmúlt napokban a Tisztességes Választásért Alapítvány több önkormányzattal is felvette a kapcsolatot, amelyeknek székely zászlót ajánlottak fel országszerte.
A Pécsi Erdélyi Kör elnöke, Bándi András azt mondja, kettős érzés van benne ezzel kapcsolatban, mert Erdélyben nagyon helyes, hogy kiteszik a zászlókat, ráadásul az előző román kormány mindezt hallgatólagosan el is fogadta. Szerinte annak sincs akadálya, hogy kampányszerűen, egy-két hétig a magyarországi városokat fellobogózzák, hogy így fejezzék ki szimpátiájukat Erdéllyel, az ottani magyarokkal.
– Nem szabad azonban kisajátítani a jelképeket. Az erdélyieknek van közük valójában a székely himnuszhoz és a zászlóhoz is – magyarázza.
Hoppál Péter, a pécsi városháza kulturális bizottságának elnöke bevallottan elfogult, ha Erdélyről van szó. Mint mondta, a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díját tavaly az Európa Tanács magyar delegációja kapta az erdélyi autonómiáért megtett törekvéseiért, ennek a delegációnak maga is tagja volt.
Bár Pécsett egyelőre nem aktuális kérdés a székely zászló ügye, szerinte mindenképpen körültekintően kell eljárni, mielőtt egy város úgy dönt, kiteszi a lobogót.
[frame]A zászló
Ez a Székely Nemzeti Tanács hivatalos zászlója, amelyet Székely Mózes erdélyi fejedelem lobogója alapján alkottak meg, felhasználva a székely szimbólumokat. Erdély több településén is kifüggesztették a lobogót, amit nem nézett jó szemmel a román kormány.
[/frame]
