Nem mindegy, melyik hónapban megyünk szabadságra – megváltozott ugyanis a munka törvénykönyvének azon része, amely a szabadságokkal kapcsolatos szabályozást írta elő. Egyelőre senki nem tudja biztosan, hogyan is kell kiszámolni a távollétre vonatkozó bért.
A szabadság idejére járó távolléti díjat eddig úgy számolták ki, hogy az adott hónapban lévő munkanapok számával elosztották az alapbért, így arányosan kapta meg a munkavállaló a szabadság ideje alatt is a fizetését. Így például a 100 ezres fizetést februárban 20 munkanappal osztották el, így 5 ezer forint járt egy szabadnapra, s öt munkanapra 25 ezer forint. (A többi munkanapra pedig 75 ezer forint jár értelemszerűen.)
Mindez idéntől megváltozott, s nagyon nem mindegy, februárban vagy márciusban megyünk-e szabira. A kérdés azért vetődhet fel, mert a törvény változása miatt – egyes szakmai értelmezések szerint -, egy rövidebb hónapban kivett egyhetes szabadság ideje alatt kevesebbet utalhat a munkaadónk, mint egy hosszabb hónapban. Mindennek egy szorzószám az oka, amely alapján meghatározzák az egy napra vonatkozó bért: a havi fix bért 174-gyel osztják el, majd felszorozzák 8-cal.
Ez azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos fizetés esetében 574,7 forint az óradíj. A szabadság ideje alatt nyolcórás munkarendben – ha más juttatást nem kap a munkavállaló -, akkor 4597,6 forint az egy napra járó távolléti díj. Vagyis öt napra 22.988 forint jár.
Februárban azonban csak 20 munkanap van, és a fennmaradó 15 munkanapra is ugyanezen elv szerint kaphatnak bért a dolgozók. Ez a képlet érvényesül: 574,7 forint x 8 óra x 15 munkanap. Ennek összege 68.964 forint. Ha a szabadság idejére kapott távolléti díjat és a munkaidőre járó pénzt összeadjuk, akkor az csak 91.952 forint, ami jelentős eltérést mutat a 100 ezres fizetéshez képest.
Ráadásul ez fordítva is igaz lehet: ha 22 napos a hónap, akkor az ötnapos szabi mellett 17 munkanapra járhat a bér (ez utóbbi pedig 78.159 forint), összesen 101.147 forint.
A pécsi Volens Kft. bérszámfejtője, Szokoli Zoltán szerint nincs egységes álláspont ebben a kérdésben a szakemberek között, többféleképpen értelmezik a jogszabályt, sokan pedig még a tavalyi rendszert alkalmazzák. Ő is úgy tudja, a fenti problémák miatt változtatni fognak a jogszabályon.
Lapunk több pécsi munkajogászt, könyveléssel foglalkozó szakembert is megkeresett, ám legtöbben még most is a jogszabály értelmezésénél tartanak.
