A hagyományos húshagyókeddi máglyagyújtással és a zord évszakot jelképező koporsó elégetésével véget ért az idei busójárás Mohácson.
A város főterén 8-10 ezer ember gyűlt össze, hogy a borzas busóbundába öltözött, faragott álarcokat viselő hagyományőrzőkkel együtt, kereplők, kolompok zajára elbúcsúztassa a telet.
A záróprogram estébe nyúló népünnepéllyé vált, amelynek keretében az elsősorban helyi és környékbeli résztvevők táncra perdültek a máglya körül, éhségüket és szomjukat pedig helyben készült ételekkel, forralt borral, teával csillapíthatták.
A kitelepült vendéglősök, kürtőskalácsosok bódéi előtt hosszú sorok kígyóztak, de a kézműves áruk, fa használati tárgyak, ajándékok iránt is nagy volt a kereslet.
Hegedűs Emese, a busójárás egyik fő szervezője az MTI érdeklődésére elmondta: az emberiség szellemi kulturális örökségének UNESCO-listájára 2009-ben felkerült népszokás több mint 80 rendezvénye rendben zajlott, a szórakoztatásról idén már 37, köztük a Keleti boszorkák nevet viselő, kizárólag női tagokból álló busócsoport gondoskodott.
A szervező örömét fejezte ki, hogy a vasárnapi fő programokra a vártnál is többen, mintegy 80 ezren voltak kíváncsiak, ugyanakkor megjegyezte, a Duna-parti város ennél több embert szinte már képtelen lenne vendégül látni.
Emlékeztetett arra, hogy nyárra elkészül a mohácsi busóudvar, ahol 200-250 busóöltözék és kellék kiállításával már azok is megismerkedhetnek a nemzetközi hírű fesztivállal, akik nem annak idején, hanem az év más időszakában érkeznek Mohácsra.
Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
