Felháborodott hangú levelekben kereste meg lapunkat több pécsi vállalkozó is amiatt, hogy a tavalyi regisztrációs díj után idén is ötezer forintot vár tőlük a kamara hozzájárulási díj címén. Utánajártunk, mire megy el a pénzük, s mi történik az adataikkal.
Ahogy tavaly, úgy idén is ötezer forintot kell befizetniük a cégeknek és a vállalkozóknak az iparkamara számlájára. Az ötezer forintos kamarai regisztrációs díjat tavaly vetették ki először, s a vállalkozások négyötöde, Baranyából húszezer egyéni és társas vállalkozás be is fizette a pénzt. Idén újabb ötezrest várnak tőlük a kötelező regisztráció címén, március végéig.
– Befizetem az összeget, hiszen megbüntetnek, ha nem. Azt viszont nem tudom, mire kell a pénz és mit kapok érte cserébe. Emellett az adataim is belekerülnek nyilván egy rendszerbe, s kit tudja, mi lesz velük – puffogott lapunknak Szabó Imre, az egyik pécsi kiskereskedés tulajdonos-boltvezetője.
Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára azt mondja, nem is fedezi az állam által átadott feladatokat a várt évi 100-120 millió forint.
– A beérkező pénzt külön alszámlán kezeljük, s azokból a kamarának átadott állami feladatokat – például a statisztikai adatgyűjtéseket, elemzéseket – fedezzük. Részben. Ugyanis jócskán több a feladat, mint a befolyó összeg, így azokat pályázati pénzekből, egyéb forrásokból – szolgáltatási bevételekből, önkéntes tagi díjakból – egészítjük ki. Ráadásul embereinket fejlesztési feladatoktól kell elvonnunk – mondja a titkár.
Síkfői éppen ezért azon van, hogy a jövőben – csakúgy, mint több EU-s országban – nálunk is vezessék be, hogy egy az egyben az állami költségvetésből finanszírozzák a regisztrációból eredő pluszmunkákat. – Az sem lenne szerinte ördögtől való – mint például a franciáknál –, ha a kamara kezelné az állami cégnyilvántartásokat, s működtetné a cégbíróságot is – tette hozzá.
A pénzből többek törvényben meghatározott szolgáltatásokat is igyekeznek ellátni gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben ingyenes tanácsokat adnak, segítenek felkutatni az üzleti partnereket, és pályázati segítséget,pályázatfigyelést végeznek. Emellett az online ügyintézési felületen többek közt ellenőrizheti üzletfeleit is.
S hogy mi történik az adatokkal?
– Az adatbázist az országos kamara kezeli egy központi nyilvántartásban, leginkább saját felhasználásra. Az adatok azonban nyitottak az állami szervek – például az adóhivatal – felé. Mi a begyűjtött információkkal a fejlesztési, piacszervezési, szakképzési, innováció szervezési munkánkat segítjük. Hajszálpontosan látjuk ugyanis, hogy melyik vállalkozás miben érdekelt, mik az igényeik, s tudjuk, milyen fejlesztési programokba tudjuk őket bevonni – magyarázza Síkfői. Ezzel szerinte az eddig a kamarán kívül dolgozó vállalkozások könnyebben előnybe kerülhetnek.
Aki nem fizet, annak könnyen az adóhatósággal gyűlhet meg a baja, ugyanis az ötezer forintos hozzájárulást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köztartozásként behajthatja. – Baranyában szerencsére országos viszonylatban a legmagasabb az önkéntes befizetés aránya. Körülbelül ötödük nem fizetett csak; őket felszólítjuk még egyszer, majd leadjuk a listát a NAV-nak, mondta.
[frame]
Közel ingyen az Expón
Síkfői azt mondja, annak a vállalkozásnak, amelyik nem tagja a kamarának, de befizette a hozzájárulást, a szervezet számos előnyt tud biztosítani, még ha erről nem is akarnak tudni, vagy egyszerűen nem érdeklődnek iránta. Egyrészt érdemes figyelni a kamara honlapját a különböző pályázatok miatt, mondta, másrészt, például most nyáron a Pécs Expóra is szinte ingyen juthat ki, aki idejében jelentkezik.
– Kétszáz négyzetméternyi, azaz 40-50 mikrovállalkozásnak elegendő területet pályáztatunk meg tagjaink és a hozzájárulást befizetők között a júniusi Expón. Előbbiek ingyen kaphatnak pavilont, utóbbiak 80 százalékos támogatással, így a nyertesek több százezer forintos kedvezményben részesülnek majd – mondja. De például olyan pályázatokon is indulhatnak – mint a Magyar Kézműves Remek pályázat –, amelyekkel országos elismerést vívhatnak ki.
[/frame]
