Még mindig rengeteg ember küzd az országban devizahitel tartozással. Sokan már beléptek az árfolyamgát rendszerbe, hamarosan pedig akár magáncsődöt is kérhetnek az adósok külföldi mintára. Szakértők szerint a pécsi helyzet az országoshoz hasonló.
Egyre többen szorgalmazzák a külföldön már évek óta működő magáncsőd bevezetését Magyarországon is.
Az ott kialakult rendszer szerint minden adós egy pénzügyi felügyelőt kap 5-7 évre a nyakába, aki készít neki egy személyre szabott pénzügyi tervet. Figyelembe veszi az illető bevételeit és a legszükségesebb kiadásait (például rezsikifizetéseket), valamint az emberhez méltó élethez szükséges kiadásokat; a fennmaradó összeget azonban egyszerűen elveszi – felhasználja a tartozás kiegyenlítésére.
Békés István, a Pannon Safe Kft. ügyvezetője elmondta, hogy nálunk ez a rendszer még kiforratlan, nincsenek konkrétumok az ügyben, így annak várható hatásait is korai lenne boncolgatni.
Az eddigi példák alapján azoknak lehet megoldás a magáncsőd, akik rendelkeznek ugyan rendszeres fizetéssel, mégis rezsielmaradással, közműtartozással vagy komolyabb hitelkártya-adóssággal próbálnak megbirkózni.
Bár a tervezet már elkészült, egyelőre a bevezetésre még várni kell.
Azonban még mindig sokan lépnek be a már működő árfolyamgát rendszerbe, amely a devizahiteleseknek nyújt lehetőséget tartozásaik lezárására. Eddig már több mint 130 ezren választották a lehetséges nagyjából 456 ezer adósból, hogy rögzített árfolyamon fizetik vissza felvett kölcsönüket– derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének közleményéből. Március 29-ig azonban még kezdeményezhető a legalább 3 évre szóló szerződés megkötése.
Megkérdezésünkre a pécsi bankfiókok azt a választ adták, hogy a baranyai városban is sokan lépnek be ebbe a rendszerbe, nagyjából az országos átlaggal megegyező egyharmados arányban.
A PSZÁF azonban azt akarja elérni, hogy mindenki 60 hónapon keresztül vehessen részt az árfolyamgátban. Aki viszont csak most írja alá ezt a szerződést, az jóval kevesebb ideig vehet részt a rendszerben, hiszen az 2017. júniusában lezárul. Ezért kezdeményezték a rendszer meghosszabbítását.
Az árfolyamgát igénylésével a törlesztések összegei csökkennek és válnak kiszámíthatóvá, hiszen a devizatörlesztéshez a svájci frankot 180, az eurót 250 forintért, rögzített árfolyamon beváltják. Ezzel pedig kizárják a piac ingadozásait, a hiteltörlesztők fizetési részleteit pedig fixálják.
A piaci és a rögzített árfolyam különbségéből keletkező összeg pedig egy úgynevezett forintgyűjtő számlára kerül, aminek kifizetése alól ideiglenesen mentesülnek a hitelesek. Mindössze a számlán felhalmozott összeg utáni kamatot kell fizetni, amelynek mértéke a budapesti bankközi kamatlábbal egyenlő – jelenleg nagyjából 5,5% körüli. A közszférában dolgozók pedig még plusz kedvezményt is kaphatnak.
Olyan hírek is napvilágot láttak, mely szerint a bankok a többhónapos késedelmes hitelek 60-80 százalékát már úgyis veszteségként könyvelték el, így nem érné őket veszteség, ha a rossz hitelek -szélsőséges esetben – akár a 60-80 százalékát is el kellene engedniük. A kormány pedig a bankadó mérséklésével kompenzálhatná a pénzintézeteket.
Békés István szerint részmegoldást jelenthetnek az olyan lehetőségek, amelyek elnyújtják a hitel visszafizetési határidejét – mint például az árfolyamgát. Azonban azokat a megoldásokat nem tartja megfelelőnek a szakértő, amelyek elengedik a hiteltartozások bizonyos százalékát. Ezzel ugyanis sok esetben olyanokat támogatnának, akik irreálisan sok és felesleges kölcsönt vettek fel; azokkal szemben pedig tisztességtelen lenne, akik arra törekszenek, hogy minél hamarabb visszafizessék tartozásukat.
