Százmilliárdokkal támogatja az unió azokat a beruházásokat, amelyekkel a hagyományos energia felhasználását csökkenteni lehet. Pécs felmérte, mit lenne érdemes javítani a középületeken, eközben pedig energiastratégiát is készít. A cél, hogy az EU-s pénzből Pécsre is jusson.
– Bár a konkrét számokat még nem lehet tudni, az biztos, hogy az energetikai célú beruházások elsőbbséget élveznek az EU következő költségvetési ciklusában. A kormány tervei szerint így a helyi vállalkozások fejlesztésén túl az épületek energetikai korszerűsítése is megvalósulhat. Összesen több százmilliárd forintos támogatásról lesz szó – magyarázza Kővári János pécsi országgyűlési képviselő, aki a Fenntartható fejlődés bizottságának tagjaként dolgozik a parlamentben.
Becslések szerint több tízmilliárd forintra esélyes Pécs is, amiből finanszírozni lehet az energetikai fejlesztéseket. A városvezetés már korábban felmérte a tulajdonában, használatában álló épületeket. Azt vizsgálták, mekkora a középületek (többek között iskolák, szolgáltatóházak, szociális és egészségügyi intézmények) energiafelhasználása, hogyan lehet ezeket csökkenteni, milyen átalakításokra lenne szükség.
Azt már most is tudni lehet, hogy egy-egy fűtéskorszerűsítéssel, nyílászárócserével, homlokzati hőszigeteléssel mennyit lehet spórolni. A mostanában modernizált Lánc utcai rendelőben például havi több százezer, a szintén felújított Illyés-sulinál évi millión felüli a megtakarítás.
– Ahhoz, hogy sikerrel pályázhasson a város, a Pécsi Városfejlesztési Kft. berkein belül létrehoztunk egy energiamenedzsment divíziót. Ennek az a feladata, hogy az összes, a városban szóba jöhető projektet összegyűjtse, feltérképezze a vállalkozások igényeit. Emellett elkészítjük Pécs energiastratégiáját is – mondja Kővári.
Ez tartalmazza majd, hogy milyen programokra kellene elkölteni az uniós pénzt, illetve, hogy miként csökkenthető tovább a város károsanyag-kibocsátása.
[frame]
Létezik az örökenergia
A mai fejlesztések egyik megkerülhetetlen eleme, hogy miként lehet a legkevesebb ráfordítással, fogyasztással a legnagyobb energiát előállítani. A fizikusok és más tudományterületek képviselői az utóbbi évtizedekben éppen ezért fektettek sok munkát a kutatásokba.
A ma legismertebb, főként melegvíz előállítására, áram termelésére szolgáló komolyabb napelemek elődjét először az űrkutatásban, a műholdak végtelen áramellátásához alkalmazták.
De ugyanígy a szintén kiaknázható, folyamatosan újratermelődő, így kifogyhatatlan a geotermikus energia. A Föld belső hőjéből származó energia kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi, miközben átlag öt év alatt megtérül egy olyan beruházás, amellyel egy épület fűtését és melegvízellátását szolgálni lehet.
Sőt, a Föld belseje szolgálhatja a hűtést is. A legminimálisabb áram felhasználásával, klímaberendezés nélkül ugyanis gondoskodhatnak egy épület hűtéséről úgy is, hogy a belső tér meleg levegőjét a telek alatti csőrendszerbe vezetjük, s hűtjük le 8-10 fokosra, majd áramoltatjuk vissza a lakásba.
Bár sci-fibe illik, éppen a fentiek segítségével ma már képesek építeni zéró energiás házakat is, amelyek minden felhasznált energia forrását maguk teremtik elő. Ennek az elképzelésnek a továbbfejlesztett változatára is van már példa: azaz olyan házakat is alkotnak napjainkban, amelyek plusz energiát termelnek, s képesek a villamos hálózatba visszatáplálni. A beruházások költségtöbblete 20-30 év alatt térülhet meg. Az uniós fejlesztésekből, nincs kizárva, akár ilyen beruházások is megvalósulhatnak Pécsen.
[/frame]
