Akár súlyos következményekkel is járhat a várandós kismama helytelen táplálkozása. A folsav hiánya például velőcső-záródási rendellenességeket okozhat. Terhességi cukorbetegség esetén pedig II. típusú cukorbetegség vagy magas vérnyomásbetegség alakulhat ki a születendő gyermeknél. De akkor mit és mennyit együnk a terhesség alatt?
Első várandósságom ideje alatt sírva fakadtam a felvágottas pult előtt, ha nem találtam disznósajtot, merthogy minden napot egy disznósajtos szendviccsel, paradicsommal és egy bögre kakaóval indítottam és zártam. A második terhességem „viszonylag” csendes lefolyású volt, „csak” a földimogyoró-krémet kívántam, azt meg köztudottan minden sarki boltban be lehet szerezni. Természetesen a kismamáknak vannak és voltak elképesztő történeteik a táplálkozással kapcsolatban. A leggyakrabban a cukros gyümölcsök, a savanyúság és édességek kerülnek terítékre.
Önmagában semmit nem jelent
A kívánósság általában valamilyen mikrotápanyag hiánya miatt alakul ki. Pl. C-vitamin hiányára utalhat, ha állandóan édesség után sóvárgunk, nyomelemekére pedig a csokoládé állandó kívánása. És bár a terhesség időszaka alatt gyakran kialakul vashiány, mégsem hallani arról, hogy kismamák tömegei áhítoznának egy tányér spenót után. Sőt, kezd megdőlni az a népi hiedelem is, mely szerint kisfiú esetén a sós, lány magzat esetén pedig az édes ízekért lennének oda a kismamák.
Az viszont vitathatatlanul elsődleges szempont, hogy az anya megfelelően táplált legyen, hiszen már a fogantatáshoz alkalmas energia- és tápanyag-ellátottságra van szükség. Leginkább a folsav hiánya okozhat károkat a magzatban – velőcső-záródási rendellenesség alakulhat ki -, éppen ezért a folsav-bevitelt duplázni kell.
Nagyobb energiaszükséglet
– Az anya táplálkozása befolyásolja a gyermek fejlődését, hat a szülés időpontjára, lefolyására – mondja Szekeresné Szabó Szilvia dietetikus. – A várandósság idején nő az energiaszükséglet és fehérjetöbbletre van szükség. Zsír az energiabevitel maximum 25%-a legyen, de egyenlő arányban szerepeljen az étrendben a növényi és az állati eredetű zsiradék is. Szénhidrátokat rostdús gyümölcsökből és zöldségekből szerezzen be az anya, a cukorbevitel pedig maximum 10% legyen. A kilenc hónap alatt kerülni kell a füstölt és túl zsíros húsokat.
– Nyers hús, pl. a tatár bifsztek, vagy a japán sushi tiltott a várandósság idején. Bizonyos vadhúsok, kagyló fogyasztása kevésbé javasolt – fűzi hozzá dr. Vizer Miklós egyetemi adjunktus, nőgyógyász, a Da Vinci Magánklinika munkatársa. – A várandósság alatt mértéktelenül cukrot, illetve sót nem szabad fogyasztani. A banán, a dinnye, a szőlő, a cseresznye magas cukortartalmú gyümölcsök, mértékletes fogyasztásuk javasolt. A napi folyadékbevitel kb. 2-2,5 liter, nyári melegben 3-4 liter legyen, de fontos az ásványvizekben a Na-tartalom ellenőrzése is. Az alacsonyabb értékkel rendelkező vizeket érdemes választani.
A dietetikus javaslata szerint az étkezések száma növelhető a várandósság ideje alatt. Akár napi 5-ször, 6-szor is asztalhoz ülhetünk, de mindig csak keveset együnk.
A magzatvédő vitaminok éppen a várandós nők tápanyagszükségleteit igyekszenek kielégíteni. Összetevőikkel a vitaminhiányos állapotok kialakulását akadályozzák meg.
Vegetarianizmus
– A vegetáriánus irányzatok közül a szakszerűen összeállított szemi-, illetve ovo-lakto vegetáriánus étrend lehet kielégítő. Előbbi az állati eredetű táplálékok közül tejtermékek és tojás mellett tartalmaz halat és baromfihúst is, míg az utóbbi csak tejtermékeket és tojást. A csak növényi táplálkozás számos kockázattal jár a magzat fejlődésére és az anya egészségi állapotára is, ezért a várandósság alatt azt semmiképpen nem ajánlott folytatni. Bizonyos tápanyagok, a fehérje, kalcium, vas, cink, B6-vitamin, B12-vitamin, D-vitamin hiányos bevitele elsősorban a magzat nem megfelelő testi fejlődéséhez, vérszegénységhez, illetve az anyánál felszívódási zavarokhoz, csontritkuláshoz vezethet – ismerteti Szekeresné Szabó Szilvia.
Felnőttkori betegségek – magzati hatások
– Terhességi cukorbetegség esetén a magzatnál megemelkedik a vér szén-dioxid-szintje és az ebből kialakuló magasabb inzulinszint miatt a megszületett gyermeknél gyakoribb lehet a felnőttkori II. típusú cukorbetegség. Szintén ezek következtében a zsírok a normálisnál magasabb szintet mutathatnak a vérben, magas vérnyomás betegség és magas koleszterinszint alakulhat ki. Ezek az úgynevezett magzati eredetű felnőtt betegségek – mutat rá dr. Vizer Miklós.
Ha a gyermek magzati korban növekedésbeli elmaradást mutat, születés után a többiekhez való felzárkózás, hirtelen növekedés következtében szintén kialakulhat felnőttkori cukorbetegség és magas vérnyomás betegség.
