Bár a híradások folyamatosan a munkanélküliségi mutatókról szólnak, Pécsen és Baranyában legalább tucatnyi olyan szakma akad, amely folyamatosan hiánnyal küzd. Nem egy cég kénytelen dolgozóinak túlnyomó részét Lengyelországból, Romániából, Ukrajnából importálni, pedig egy-egy állással egy irodai dolgozó bérének dupláját is meg lehet keresni.
– Nálunk tisztán 200 ezer felett is keres egy hegesztő, de még 15-20 ezer forintos cafeteria is jár neki, nem beszélve a túlórapénzről. Bár a jó szakember nem panaszkodhat a bérre, évek óta nem találunk helyben megfelelő munkaerőt. A harmincöt, hegesztő beosztásban lévő alkalmazottunk kilencven százaléka bérelt munkaerő vagy külföldi – mondja Stengl Attila, a pécsi Demag Mobile Cranes Gépgyártó Kft. vezetője.
A társaság kénytelen Lengyelországból és Romániából hozatni a munkásokat. Nekik olykor még a szállásköltség egy részét is megfizetik, vagy éppen a hazautazás költségéhez járulnak hozzá. – Fejenként legalább húsz százalékkal dobja meg a költségeket, hogy nem tudunk saját alkalmazottat foglalkoztatni kellő számban – mondja.
Nem egyedi az eset, hogy egy vállalat pár hónap után feladja a helyben való keresgélést, s inkább importálja a munkaerőt.
Az iparkamara kimutatása szerint a hegesztők mellett épület- és építménybádogosokból, kőművesekből, gépi forgácsolókból, gépkarbantartókból, sőt, járműfényezőkből, géplakatosokból és villanyszerelőkből is hiány van nálunk. De minderről meggyőződhet az is, aki végigböngészi az álláshirdetéseket.
Az ok egyszerű: az iskolák kínálata nem reagált kellő gyorsasággal a gazdasági környezet változására, s olyan képzéseket indítottak, amelyek ugyan sok tanulót vonzanak, ám a kínált szakmával nehéz az elhelyezkedésük.
– Idén végre elkezdődhet egy lassú átalakulás. A Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság első alkalommal dönthetett arról, hogy milyen szakmákra van szüksége a gazdaságnak. A támogatott szakmákról és az ösztöndíjra jogosító hiány szakképesítésekről határoztak – mondja Síkfői Tamás, a megyei iparkamara titkára.
Mindez azt jelenti, hogy a képzők állami támogatásokat kapnak, ha hiányszakmában képeznek tanulókat, a diákok pedig tanulmányi eredményeikhez mérten még havi 10-30 ezer forintos ösztöndíjban is részesülnek. A bizottság arra is javaslatot tett az iskoláknak, hogy mely szakmákat nem érdemes kínálni, azaz melyekkel nehéz manapság állást találni.
Több cégvezetőt is megkeresett lapunk annak kapcsán, mi várható az új rendszertől. Az általános vélemény szerint majd két-három éves intervallumban éreztetheti hatását a változtatás, hiszen a most képzésekre jelentkezők csak ennyi idő múlva jelennek meg a munkaerőpiacon. Ezzel együtt bizakodnak, hogy végre lesz ember a mostani hiányszakmákban is egyszer. Vélekedésük szerint a képzéseket a jelenleginél rugalmasabbá kell tenni, máskülönben mindig csak a piaci viszonyok után fognak kullogni az iskolák – foglalhatók össze megállapításaik.
[frame]
Támogathat a munkaügyi központ
A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának legutóbbi adatai szerint csak februárban 810 állást jelentettek be a munkáltatók. Jellemzően a kereskedelmi, a szociális gondozási, az építőipari, fémipari területeken keresnek új munkatársakat – mondta lapunknak Janovics László igazgató. A szervezet támogathatja az álláskeresők képzését, s minden évben meghatározza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. Jelenleg a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását célzó uniós projekt keretében induló munkaerő-piaci képzések támogatására van lehetőségük. Ha a képzés, illetve az azt igénybe venni kívánó álláskereső a feltételeknek megfelel, a központ képzési támogatásként keresetpótló juttatást folyósíthat, és részben vagy egészben megtérítheti a képzéssel kapcsolatos költségeket (például képzési költség, vizsgadíja, helyi, helyközi utazás költsége, gyermekfelügyelet költsége). Egy hegesztői és kőműves tanfolyam például 360 ezer, illetve 700 ezer forintba kerül; azaz e terhet is leveheti a dolgozni akarók válláról a központ.
[/frame]
