Magyarországon nagyon sok remek teljesítmény születik a hétköznapokban, amit észre kell venni – jelentette ki a köztársasági elnök a hivatalba lépése óta eltelt egy évet értékelve. Áder János az MTVA-nak és a TV2-nek adott közös interjúban megismételte, alkotmányjogilag lehetetlennek látta, hogy ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását, az idei év legnagyobb kihívásának pedig a budapesti vízügyi ENSZ-világkonferencia megszervezését nevezte, amelyen várhatóan a világszervezet főtitkára is részt vesz.
Áder János a vasárnap este adásba került nyilatkozatában kijelentette, az elmúlt egy évben igyekezett hű maradni ahhoz, amit a beiktatási beszédében mondott, vagyis nem elfeledkezni a hétköznapok sokszor olimpiai bajnokokéhoz és Nobel-díjas tudósokéhoz mérhető heroikus teljesítményeiről. „Vegyük észre a hétköznapok teljesítményét, hogy Magyarországon nagyon sok remek teljesítmény születik!” – hangsúlyozta.
A köztársasági elnök felidézte, a Tolna megyei Belecskán tett látogatását, ahol saját kezűleg is besegített azoknak a helyi munkanélkülieknek, akik az önkormányzat segítségével önerőből, mezőgazdasági munkából segítettek magukon. Mint mondta, azért támogatta ezt a kezdeményezést, mert az ott élők példaként szolgálhatnak sok más, nehéz helyzetben élő településnek.
Az államfő korábbi szavait megerősítve ezúttal is eddigi politikai pályafutása legnehezebb döntésének nevezte az államfői tisztség elvállalását. Megjegyezte, sokak szemében hátrány volt korábbi pártpolitikai elkötelezettsége, ezzel szemben ő előnyként tekint huszonöt éves belpolitikai múltjára, azáltal ugyanis olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket mostani tárgyalásain is hasznosítani tud.
A kezdetektől fogva „nem árultam zsákbamacskát” – fogalmazott, hozzátéve: hivatalba lépésekor megígérte, kitölti az államfői tisztséggel járó alkotmányos kereteket, és azokon nem lép túl. Szerinte ez mondható el az alaptörvény negyedik módosítására is, amelyről – egy közlekedési hasonlattal élve – azt mondta, az alkotmány egyértelmű piros lámpát mutatott neki, ki kellett hirdetnie az Országgyűlés által elfogadott változtatásokat. Felidézte, sok alkotmányjogásznak kikérte a véleményét, elolvasta a hozzá eljutatott összes észrevételt és végül arra jutott: „a helyzet olyan egyszerű, mint ahogy nem szabad átmenni a piros lámpán”.
A műsorvezetők kérdésére hozzátette, az övével ellentétes véleményt megfogalmazó Sólyom László korábbi köztársasági elnökkel nem beszélt a kérdésről. Megjegyezte továbbá azt is, az alaptörvény-módosítás előtt elmondott televíziós interjújában, azért fogalmazott úgy, alá kell írnia a változtatásokat függetlenül attól, az tetszik-e neki, vagy sem, hogy ezzel is rávilágítson, alkotmányjogi kérdésről és nem hitvitáról van szó.
Magyarország és az Európai Unió közötti vitákról szólva azt mondta, brüsszeli tapasztalatai alapján állíthatja, az európai parlamenti képviselők helyi értékén kezelik ezt a kérdést, vagyis nem a magyar demokrácia helyzetével kelnek és fekszenek. Hangsúlyozta, az európai vitákra nem darázsfészekként, sokkal inkább lehetőségként kell tekinteni, ahol Magyarországnak el kell magyaráznia, hogyan kell értelmezni a magyar alkotmányos és gazdasági helyzetet és abban miként tud segíteni Brüsszel. Áder János tájékoztatása szerint hivatalában töltött egy éve alatt kritikát nem, csak kérdéseket kapott a témában tárgyalásai alatt. Sikeres példaként említette ugyanakkor az uniós költségvetés és a fejlesztési források elosztásának ügyét.
A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárással összefüggésben az államfő azt mondta, az Európai Unió nem csak Magyarországgal szemben alkalmaz kettős mércét, ennek részleteit azonban nem fejtette ki.
Elmondta, nem volt konfliktusa a kormánypártokkal, sőt még csak jelzéseket sem kapott tőlük az ellenzék által üdvözölt döntései miatt, így például a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak küldött törvényjavaslatok miatt.
Áder János rosszízű vitának nevezte ugyanakkor az elnöki kegyelem intézményének statisztikai szemléletű megítélését, ugyanis szerinte minden egyes kérelem mögött egyéni élethelyzetek vannak. Példaként említette annak a halálos közúti balesetet okozó fiatal férfinak az esetét, aki azt követően kapott kegyelmet, hogy sikertelen öngyilkossági kísérlete során mindkét karját elvesztette. Kell-e annak az embernek börtönbe vonulnia, aki ennél nyilvánvalóan nagyobb büntetést szabott ki magára? – kérdezte az államfő, aki beszélt arról is, miért utasította el a Geréb Ágnes ellen indított büntetőeljárás felfüggesztésére vonatkozó kegyelmi eljárást. A független bíróság lehet a kizárólagos fórum annak eldöntésére, hogy valaki elkövetett-e egy bűncselekményt, vagy sem – mondta, hozzátéve, a jogerős döntés után érdemes visszatérni arra, hogy Geréb Ágnes kaphat-e elnöki kegyelmet.
A köztársasági elnök magánéletéről megjegyezte, továbbra is szokott horgászni, nyaranta pedig baráti társaságával evezni járnak, ez idő alatt pedig sátorban alszanak és bográcsban főznek maguknak.
Áder János az idei év legnagyobb kihívásának nevezte az október elejére tervezett budapesti ENSZ-világkonferenciát, amelynek témája elsősorban a vízbiztonság és -hasznosítás, valamint édesvizeink megóvása lesz, a rendezvényre várhatóan Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is ellátogat.
Az Országgyűlés 2012. május 2-án választotta köztársasági elnökké Áder Jánost, aki május 10-én lépett hivatalba.
