Magyarország rövid időn belül gyógynövénytermesztő nagyhatalommá válhat, ennek feltételeit most dolgozza ki a Gyógynövény Kutató Intézet Kft. a vidékfejlesztési tárca felkérésére.
Pallós József Péter, az intézmény igazgatója az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medence agroökologiai adottságai lehetővé teszik, hogy a gyógynövény-termesztés, -gyűjtés, -feldolgozás közötti összhang megteremtésével az ágazat megerősödjön.
Kifejtette: a világpiacon óriási az igény – évi 10-15 százalékos a növekedés – a gyógyszer- és az élelmiszeriparban, valamint a kozmetikumok gyártói között a természetes eredetű alapanyagok iránt. Csakhogy a valaha szebb napokat látott hazai gyógynövény- termesztés és -feldolgozás az elmúlt 20 év átgondolatlan privatizációs gyakorlata következtében széthullott, a kedvező adottságokat az ország nem használja ki. A vadon termő, és – az ipari mákot leszámítva – a termesztett gyógynövények mennyisége a korábbinak alig negyedére csökkent, és ennek a hozzávetőleg évi 2000 vagonnyi tételnek a döntő hányada is olcsó nyersanyagként kerül exportra. Aztán egy része feldolgozva, drága késztermékként kerül vissza a hazai piacra – tette hozzá.
Az agrártárca nemrégiben összeállította a nemzeti vidékfejlesztési koncepció megvalósítását leginkább előmozdítható 17 országos szintű téma listáját, közöttük a gyógynövény is szerepel – húzta alá az igazgató. Ezért az intézet az öt érintett tárcával és különböző szervezetekkel együttműködve néhány hónapon belül elkészíti a gyógynövény ágazat megújításának koncepcióját. Kiemelte: az intézet álláspontja szerint a gyógynövény projekt felpörgetéséhez elengedhetetlen egy ágazatok feletti irányítói poszt életre hívása, hiszen több terület – a mezőgazdaság, egészségügy, belügy, nemzetgazdaság, humán erőforrás – között kell koordinálni.
A készülő koncepció a vidéki foglalkoztatás helyzetére is kitér – utalt rá a szakember. Szerencsés egybeesés, hogy éppen a legelmaradottabb térségekben kiemelkedően gazdag a természet a vadon termő gyógynövényekben. A gyűjtés, válogatás, a szállításra előkészítés és a feldolgozás csaknem 100 ezer embernek adhat – legalábbis időszakonként biztos munkát. Az intézet jelenleg is csaknem 40 kistérségi településsel áll kapcsolatban, ahol szakmai segítséggel a környéken megtermő gyógynövényeket az önkormányzatok például közmunka keretében gyűjtetik össze a helyben lakókkal.
A tanulmány várhatóan még a nyár végére elkészül, és a vidékfejlesztési tárcának alapul szolgálhat egy egységes gyógynövény-hasznosítási modell beindítására, amely 3-4 éven belül valósulhatna meg, többletjövedelmet adva az agrárágazatnak – húzta alá Pallós József Péter.
