Mielőbb új alapokra kellene helyezni a szakképzési rendszert a helyi gazdaság szereplői szerint, ugyanis a szakiskolákból kikerülők nem értenek eléggé ahhoz, amit tanultak. A rendszeren szeptembertől változtatnak, 2014-től pedig megyénként egyetlen nagy szakképző iskolát hoznak létre. Pécsen lehet ez a központ.
Komoly terveket szövöget a kormány az állami fenntartású szakképző iskolákkal kapcsolatban. A gyakorlati képzés szintjét már idén szeptembertől emelik a rendszer átalakításával, majd jövőre minden megyében egy-egy összevont szakképző intézményt hoznak létre. A változás után tagintézményekké válnak a mai szakiskolák, azokat a központ irányítja majd.
Baranyában mintegy hatezer diákot és nyolcszáz pedagógust érint a változás, de a rendszer újragondolása minden területen érezteti majd a hatását.
– A teljes helyi gazdaságra hatással vannak az oktatási átszervezések, a szakképzési rendszer újragondolása pedig alapvetően formálhatja át a pécsi ipari, szolgáltatási piacot – mondja Kéri István, a megyei iparkamara titkára. Szerinte nagy gond, hogy a munkaerőpiacon kevés a jól képzett, komoly szakmai tudással rendelkező szakmunkás.
– A diákok keveset tudnak gyakorolni, ráadásul a szakmunkásképzőkbe kerülők jelentős része eleve rossz tanuló, alig lehet velük mit kezdeni. Ha utóbbiak még a szakmát sem gyakorolhatják kellő ideig, nem válnak éretté arra, hogy a munkaerőpiacon megállják a helyüket.
Ezt erősítette meg lapunknak több helyi ipari vállalkozás vezetője is. Elmondásuk szerint korábban, tizenöt évvel ezelőtt is, jobb volt a magyar munkaerő, de ma olykor a munkaeszközöket sem ismerik a fiatalok, s ha fel is veszik őket az állásra, pár hónap után el kell tőlük köszönni.
Stengl Attila, a pécsi Demag Kft. ügyvezetője például nem is talál helyben munkaerőt, ezért Lengyelországból, Romániából kölcsönöz jól felkészült szakembereket. Harmincöt hegesztője van, ezek kilencven százaléka külföldi. Pedig nem fizetnek rosszul a cégnél: túlórákkal, cafeteriával együtt havi nettó 250-300 ezer forintos jövedelmük is összejöhet a melósoknak tisztán.
Kéri István szerint a kilencvenes évek óta küzdenek szakképesítési problémákkal a helyi cégek. Pont azt nem tudják ugyanis a fiatalok, amit nagyon kellene: készen kijönni az iskolából, a munkapadhoz állni és dolgozni. Sokakat az elejétől kell megtanítani a szakmára a munkahelyen; erre viszont sem pénzük, sem kapacitásuk nincs a cégeknek.
– Az Audi, a Mercedes Győrben és Kecskeméten saját kézbe vette a szakképzést, de ugyanez a helyzet több más hazai gyárral. A kicsiknek erre viszont nincs forrásuk – mondja Kéri. Szerinte elodázhatatlan a változás, azaz a gyakorlati képzés erősítése, a rendszer újragondolása.
Erre már idén szeptembertől számíthatnak a tanulók és az iskolák. A még nagyobb váltás viszont 2014-ben jön.
Páva Péter, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ pécsi tankerületi igazgatója azt mondta lapunknak: jövő tavaszig kell dönteni arról, hogy a szakképzési feladatokat hogyan lehet megyénként egyetlen központi szakképző iskola fenntartásával megoldani. Az új képzési rendszert 2014 szeptemberétől vezetnék be.
Fotóink illusztrációk
[frame]
A közvetítők szerint is erősíteni kell
Jásper Péter, a pécsi Állás-Pont Kft. tulajdonosa azt mondja, a képzésből kikerülők ma csak elméleti tudással rendelkeznek, így a gyakorlatban nem állják, nem is állhatják meg a helyüket. Emellett a nyelvtudás hiánya is gátja lehet a szakképzettek munkába állásának.
– A gyakorlati képzésre még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, többek között a termelő cégeknél eltöltött gyakornoki időszak növelésével, illetve a szakmai nyelvtudás kialakítása is nélkülözhetetlen – vélekedik Jásper.
[/frame]
