Júliustól akár bírói ítélet nélkül is fogva tarthatóak lesznek azok a 12 éves gyerekek, akik súlyos bűncselekményt követnek el. Ennek értelmében a 14 év alatti fiatalkorúakat legfeljebb egy, az idősebbeket két évre lehetne előzetes letartóztatásba helyezni.
Annak ellenére, hogy a statisztikák javuló tendenciát mutatnak az új büntető törvénykönyv szigorítana a szabályokon. Ha a 12 évesnél idősebb gyerekek embert ölnek, életveszélyt, halált okozó testi sértést követnek el, vagy rabolnak, ugyanúgy felelősségre vonhatóak lesznek, mint a 14 év feletti fiatalkorúak.
A szakemberek úgy vélik, hogy bár a mai fiatalok biológiai értelemben korábban érnek, ugyanez nem feltétlenül igaz a szociális fejlődésükre. Vagyis nem valószínű, hogy egy 12 éves gyerek képes felmérni tettének következményeit, legyen az akár súlyos, akár enyhébb. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb közülük jóval később kerül ki a társadalomba, mint vele egykorú társai.
Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Európában a büntethetőségi korhatár eléggé eltérő képet mutat. Svájcban és Írországban már a 7 éves, Angliában a 10 éves gyerekek is büntethetőek, ezáltal akár előzetes letartóztatásba is kerülhetnek. viszont Spanyolországban, Portugáliában és Belgiumban a 16 év a korhatár.
Dr. Herke Csongor, a PTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztika Tanszékének vezetője elmondta, az is problémát jelent, hogy a modern tömegkommunikáció, a média sokszor elbagatellizálja és köznapivá teszi a bűncselekmények elkövetését.
A szakember szerint a 14-18 év közötti fiatalkorúak esetében sem indokolt a jelenlegi szabályozási rendszer megváltoztatása, vagyis az eltérő előírásokat továbbra is két, a 14-16, illetve a 16-18 éves korcsoportokban kellene meghatározni.
– A büntetőeljárási törvénynek fiatalkorú terheltek esetén ki kellene mondania, hogy ha a letartóztatásra kivételesen szükség van, az kizárólag javítóintézetben hajtható végre, s legfeljebb egy évig tarthat – fogalmaz Dr. Tóth Mihály, a PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék vezetője.
A statisztikákból kiderül, hogy a 12-14 év közötti életkorba a fiatalkorú elkövetők nagyjából hatvan százaléka tartozik. Ráadásul az elmúlt néhány évben összesen egyetlen gyermekkorú ölt embert, de a halált és életveszélyt okozó testi sértések száma is elenyésző.
– Ha a hatvan százalékos arányból indulunk ki, valószínű, hogy évente hatvan-hetven gyerek esetében fogják megvizsgálni, hogy megállapítható-e a büntetőjogi intézkedés elrendeléséhez szükséges belátási képességük – folytatta Tóth Mihály. – Ha többségüknél igenlő is lesz a válasz, ez évi mintegy negyven-ötven gyereket érinthet.
Viszont, mivel elég alacsony számokról van szó, felmerül a kérdés, hogy mennyire indokolt a várható, de még nem hatályos változás.
