Egyre több fiatal választja a biztos pontnak számító szülői házat tanulmányai befejeztével, ráadásul a párkapcsolatban élők, valamint gyereket vállalók száma is jelentősen lecsökkent az utóbbi években, derül ki a Társadalomkutatási Intézet felméréséből.
Az egyre ismertebb jelenséget hazánkban a mamahotel elnevezés fejezi ki legjobban. Ez a magatartás azonban nem csak Magyarországon ismert. A japánok a gyerek, élősködő viselkedésére utalva például „parasaito shinguru”-nak, az olaszok a nagy gyerek megfelelőjének, vagyis „bamboccioni”-nak hívják az otthon élő fiatal felnőtteket.
A TÁRKI felméréséből kiderül, hogy a rendszerváltás óta megkétszereződött azoknak a 20-39 év közöttieknek a száma, akik a tanulmányaik befejeztével a mamahotel szolgáltatásait élvezik. Míg 1990-ben tízből mindössze ketten laktak a szülői házban, addig mára tízből négyen teszik ugyanezt.
De hogyan lehet definiálni a mamahotel lakóit? Ők azok a személyek, akik a szülői ház nyújtotta biztonságot és előnyöket, illetve az életet elsősorban a szüleiktől kapott pénzből élvezik, annak ellenére, hogy dolgozhatnának, és önálló életet kezdhetnének, ugyanis munkaképesek.
Bár ez a megfogalmazás nem igaz mindenkire, hiszen a mai gazdasági és társadalmi helyzet sem segít az éppen kirepülni vágyó fiatalok helyzetén. Dr. Tistyán László, szociológus úgy fogalmaz „ez egy felnőtté válni nem tudó generáció.”
A szociológus elmondta, egy komollyá váló európai problémáról van szó, melynek több oka is van, azonban arról, hogy Pécsen mennyi munkaképes fiatal lébecol a szülei házában nincs pontos adat.
– A mai fiatalok képtelenek az önállóvá válásra. Mivel egyre nagyobb arányban vesznek részt a felsőfokú oktatásban, ezért egyre később kerülnek abba a korba, hogy munkát vállaljanak – magyarázta a szakember.
Ez alapján legkorábban az egyetem végeztével, vagyis nagyjából 25-26 évesen lépnek ki a munkaerőpiacra. Viszont, ha sikerül is elhelyezkedniük valahol, a kezdő fizetésük nem valószínű, hogy elegendő lesz egy önálló háztartás megteremtéséhez.
– Ez katasztrófális teher lehet számukra, főleg abban az esetben, ha csak alacsony jövedelmű állást sikerül találniuk – folytatta a szociológus. – Úgy vélem, a leginkább a köznyelv által mamahotelnek nevezett jelenség kialakulásának főként gazdasági okai vannak.
A szakember szerint ez a szülőkre nézve is tehert jelent, még abban az esetben is, ha a fiatal hozzájárul a költségekhez. Az sem kizárt, hogy a felmenők kudarcként élik meg, hogy felnőtt gyermekük otthon él, hiszen ez nagyban befolyásolja a kapcsolatokhoz való hozzáállásukat is, ami által minden később kezdődik – ha egyáltalán elkezdődik – az életükben.
– Biztos, hogy ez abnormális helyzet, amiért a társadalom és a gazdaság tehető felelőssé. Ráadásul az, hogy kitolódik az önálló háztartás és a gyereknevelés időintervalluma, mentális problémákhoz is vezethet – tette hozzá Tistyán László.
Érdemes megjegyezni, hogy ez a jelenség a városban élőkre, főként az iskolázott rétegre jellemző, a képzetlenek körében ritkán fordul elő. Arról azonban, hogy mikor alakult ki, nincs pontos információ. A szociológus úgy véli, akkor kezdődött, mikor ugrásszerűen megnőtt Európában a munka helyett felsőfokú tanulmányokat választók száma.
Az általunk megkérdezett fiatalok úgy gondolják, nem nagyon tudnak mit tenni jelenleg. Pénz nélkül nem tudnak elköltözni otthonról, viszont szerencsésnek tartják magukat, amiért van hol lakniuk.
