A GfK Hungária komplex fogyasztói bizalmi indexének értéke az idén júniusban már kilencedik hónapja emelkedik, a fogyasztói várakozások az ország gazdasági helyzetének rövid távú optimista megítélése miatt erőteljesen javulnak, a vásárlási hajlandóság azonban egyelőre még stagnál – közölte a GfK Hungária szerdán az MTI-vel.
A GfK Hungária komplex fogyasztói bizalom index mutatója 6 ponttal 160,8 pontra nőtt júniusban.
A fogyasztói várakozások index alakulásában jelentős emelkedés figyelhető meg: a második negyedévben, értéke 11 pontos növekedéssel elérte a 195,9 pontot.
A növekedés oka, hogy javult az ország gazdasági helyzetének megítélése: rövid távú kilátásokat optimistán a megítélők aránya az előző negyedévben mért 24 százalék után júniusban 28 százalékra emelkedett.
A márciusi 20 százalékkal szemben júniusban már 27 százalék nyilatkozott arról, hogy az ország gazdasági helyzetet ma jobb, mint egy évvel ezelőtt; továbbá emelkedett az előző negyedévhez képest a derűlátók aránya, csaknem minden második lakos (47 százalék) javulást vár hosszú távon.
A pozitív várakozások ellenére a vásárlási hajlandóság index értéke nem változott júniusban számottevően, 1 pontos emelkedéssel 121,8 ponton áll.
A közlemény szerint a munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések az előző negyedévhez hasonló képet mutatnak ebben hónapban: tíz lakosból négy (39 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 45 százalékuk vélekedett így.
Az inflációs várakozásokat illetően sem történt számottevő változás: a lakosság túlnyomó része (73 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedést várnak a következő 12 hónapban. Az infláció csökkenésében bízók egy része inkább bizonytalanná vált és arányuk csökkent, miközben azok hányada, akik a várakozásokat firtató kérdésre „nem tudja/nem válaszol” választ adtak, ugyanennyivel nőtt.
A családok reáljövedelmére vonatkozó várakozások újra kedvezőtlenül alakultak: az előző negyedévben mért 51 százalékkal szemben most a megkérdezettek 55 százaléka számít az inflációnál kisebb mértékű növekedésre, azaz családja reáljövedelmének csökkenését prognosztizálja.
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: míg márciusban a lakosság 25 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére, addig júniusban 30 százalék vélekedett hasonlóképpen.
Mérséklődött – 69 százalékról 64 százalékra – azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem vennének fel hitelt. Ennek háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen várják a hitelkamatok növekedését, míg 33 százalék azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
A megtakarításokkal kapcsolatos bizonytalanság a 2012 decemberi szinten áll: idén júniusban a válaszadók 41 százaléka bizonytalan annak eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 19 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
A közlemény szerint kissé csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a 2013 márciusában megkérdezettek 56 százalékával szemben most 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy venne mostanában lakást. Öt válaszadóból mindössze kettő tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, és lakása eladására a megkérdezettek 6 százaléka vállalkozna a jelenlegi körülmények között.
