Pécsett a fekvőbeteg-ellátásban inkább, a járóbetegek esetében kevésbé elterjedt a paraszolvencia intézménye. Egy esztendeje már a kórházakban engedélyezik is a hálapénz elfogadását. Ha nem így lenne, akkor júliustól ez már bűncselekménynek is számítana.
A júliustól hatályos új büntető törvénykönyv egyik passzusa szerint akár vesztegetésnek is minősül az, ha egy orvos elfogadja a hálapénzt. Van azonban egy kiskapu, amennyiben az intézmény belső szabályzata (az SZMSZ) engedélyezi a borítékokat, akkor mindez nem minősül bűncselekménynek.
Pécsett már egy esztendeje bevezették az intézményekben, hogy a vezetők beleegyezésével elfogadhatnak hálapénzt az orvosok.
– Nálunk ez nem volt korábban sem jellemző, az okát nem tudom, de így alakult – mondta a városi rendelőintézeteket irányító Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatója, Mácsainé Németh Erzsébet. – Mi eltűrjük, nem szólunk érte, de nem is örülünk ilyesminek.
A Pécsi Tudományegyetemen még tavaly nyáron engedélyezték, hogy elfogadhatnak hálapénzt az orvosok. A PTE-t is szerettük volna megkérdezni a tapasztalatokról, ám csupán a tavalyi klinikai főigazgatói utasítást küldték el. Ebben az áll: „hálapénzként kizárólag az ellátás befejezését követően önként, befolyástól mentesen felajánlott, a beteg vagy hozzátartozó szabad elhatározásán alapuló, a hála kifejezésére irányuló pénzösszeg vagy vagyoni értékű szolgáltatás fogadható el”.
Egy-egy műtét Pécsen egyébként súlyos tízezrekbe is kerülhet a betegeknek, ha úgy dönt, ad borítékot. Egy szülésért akár 100 ezret is fizetnek, míg egy bélműtétért 40-50 ezret kaphat az orvos. Súlyosabb esetekben, daganatos betegségek esetén akár 50-100 ezer forint is a köpenyek zsebében landol. A legtöbb szülő pedig nem is mérlegel, ha súlyos beteg gyermekét mentik meg, de egy életmentő beavatkozás után sem maradnak hálátlanok a betegek.
Az ápolók azonban – akik rengeteg időt töltenek a beteggel – sokszor a rendszer „vesztesei” nekik alig jut néhány ezer forint. Szintén kevésbé járnak jól a sürgősségi ellátásban dolgozók, pedig sokszor ők azok, akik azonnal életet mentenek a legkiélezettebb helyzetekben is.
A paraszolvencia intézményének kialakulását a legtöbben a gyenge orvosi fizetésekkel magyarázzák, de tudomásunk van arról is, hogy van olyan pécsi klinikavezető, aki híres arról, hogy soha nem fogad el betegtől pénzt, s bizony szegénységben megöregedett főorvosokról is, akiknek a nyugdíja a minimális megélhetésre volt elegendő.
[poll id=”100″]
A szakemberek egyébként nemcsak a nyugati bérekhez képest szégyenletesen alacsony fizetéssel magyarázzák a jelenséget. Egy olyan lélektani helyzetbe kerül a beteg az ellátás után, amikor erkölcsi kiszolgáltatottsági érzés alakul ki, amelyet a páciens mindenképpen szeretne feloldani. Ezért ajándékoz, csúsztat a zsebbe pénzt.
Egy 2009-ben készült országos felmérés szerint egyébként több mint 70 milliárd forintot fizetünk ki hálapénzként, a legtöbbet a kórházakban adták az emberek, de kisebb településeken még a patikusnak is jutott néhány ezer forint.
