A kormány támogatná az egyetemisták és a főiskolások családalapítását, ami az eddig meghozott intézkedésekre, vagyis a rugalmasabb gyesre és gyedre, valamint a növekvő szocpolra és anyasági támogatásra épülne.
Hogy pontosan mivel ösztönözné, és adott esetben mekkora összeggel támogatná a kormány a felsőoktatásban tanulókat abban, hogy családot alapítsanak, még nem tudni. Az viszont bizonyos: azok, akik évekig keményen tanulnak, hogy később biztos munkájuk legyen, némi pénz miatt nem ugranak fejest sem a házasságba, sem a gyerekvállalásba az egyetemi éveik alatt.
– Függetlenül attól, hogy egyetemistáról van-e szó, vagy sem, az emberek nem a pénz miatt kötnek házasságot és vállalnak gyereket, ugyanis a családkutatás szerint nem a pénz a legnagyobb visszatartó erő – magyarázta Tistyán László szociológus.
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években egyre inkább kitolódott ez az életkor, és a párkapcsolatok is később stabilizálódnak. Míg az ötvenes, hatvanas években már 18 évesen szültek a nők, addig ma a fiatalok a harmincas éveik elején vállalnak gyereket, és csak az egyetemen elvégzése után házasodnak össze.
– Annak, aki egyetemre jár, egészen más elképzelései vannak az életről, sokkal ambiciózusabb, mint az, aki a középiskola után nem tanul tovább. Úgy gondolom, pénzzel nem lehet ezt megváltoztatni – mondta a szakember.
Nyilván lesz olyan diák, akire hat majd ez az intézkedés, főleg abban az esetben, ha mérlegeli: a diploma megszerzése után milyen esélyekkel pályázik a munkaerőpiacon. Azonban ha más ösztönző tényezőket nem tesz mellé a kormány, akkor kevesen fogják bevállalni a dolgot. A szakember úgy véli, nagyon sok összetevőn múlik a családalapítás befolyásolása.
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint Baranya megyében – a legfrissebb, 2011-es adatok szerint – 1353-ból összesen ötven házasságot kötöttek a 20 és 24 év közötti fiatalok, ugyanennek a korosztálynak 486 gyereke született. (Ezek szerint 10-szer annyian szülnek házasságon kívül, mint családban.) Hogy ebből mennyien tanulnak valamelyik felsőoktatási intézményben, nem tudták megmondani.
Azzal, hogy módosították a munka törvénykönyvét, valamint kötelezővé tették, hogy minden gyerek járjon óvodába, azonban elegendő helyet nem biztosítottak számukra, csak elrettentik a fiatalokat a családalapítástól.
A pécsi EHÖK úgy véli, hogy a kormányzati szándék egyértelműen az elöregedő magyar társadalom problémájára próbál reagálni ezzel a lépéssel.
