A gyümölcsök és a zöldségek egészségesek, ez tény. Ám hogy melyik mennyire és miért, arról rengeteg tévhit él a köztudatban. Összegyűjtöttünk néhány ilyen legendát, és kikértük egy dietetikus véleményét.
Állítás: A sárgadinnye magas cukortartalma miatt hizlal.
Hamis: A sárgadinnyének a közhiedelemmel ellentétben csak 10 gr/100 gr szénhidráttartalma van, ami nem jelentős, megegyezik a meggyével. (A görögdinnye 7 gr/100 gr-ot tartalmaz, szóval nincs köztük nagy különbség.)
Állítás: A görögdinnye a nagy víztartalom miatt kitágítja a gyomrot, ezért éhségérzetet okoz.
Hamis: Minden gyümölcsre igaz, hogy fokozhatja az étvágyat, minél savanyúbb, annál inkább, a víztartalommal nincs összefüggésben.
Állítás: Az ananász a legjobb zsírégető.
Igaz: Az ananász szénhidráttartalma 12 gr/100 gr, valóban zsírégető enzimet, úgynevezett bromelint tartalmaz.
Állítás: A szőlő puffaszt és a cukortartalma miatt hizlal is.
Igaz is, meg nem is: Magas a fruktóztartalma, ezért bizonyos tekintetben igaz az állítás. Puffasztó hatását azok érzékelik, akiknek IBS-ük van (irritábilis bél szindróma), mert ezek a betegek nehezebben emésztik a fruktózt.
Állítás: A szilva, valamint az őszi- és sárgabarack hasmenést okoz.
Hamis: Az a gyümölcs okoz hasmenést, ami toxinokat tartalmaz. Székrekedés esetén a szilva és a barack rosttartamuknak köszönhetően segítenek a megfelelő széklet kialakításában, de nem okoznak hasmenést. Ez minden gyümölcsre és zöldségre igaz! A szilva, a füge, a szőlő fokozzák a bélmotilitást, a bélperisztaltikát, ezért szorulás esetén természetes gyógymódot nyújthatnak.
Állítás: A banán a leginkább hizlaló gyümölcs.
Hamis: Valóban a banánnak a legnagyobb a szénhidráttartalma (105 kcal, 24 g szénhidrát/100g) a friss gyümölcsök közül, de ez nem azt jelenti, hogy hizlal. Fogyókúra alatt még mindig jobb ezzel „bűnözni”, mint egy szelet csokival.
Mikor együk?
Bizonyos elképzelésekkel ellentétben tehát rosszat egyetlen gyümölcs fogyasztásával sem teszünk, ám a gyümölcsevés időzítésével kapcsolatban már érdemes betartanunk néhány szabályt.
Bármennyire is jólesik, főétkezés után közvetlenül nem szerencsés elmajszolni fél kiló cseresznyét, sőt egy szem almát sem, mert felpuffadhatunk tőle. A gyümölcsök ugyanis jóval gyorsabban emészthetőek, mint a húsok, illetve a magas szénhidráttartalmú tészták, a rizs vagy a krumpli. Utóbbiak órákat töltenek a gyomorban, míg a gyümölcsök többsége 20-30 perc alatt megemészthető.
Épp ezért az a legjobb, ha a gyümölcsöt körülbelül egy órával a főétkezés előtt esszük. Ha ugyanis ebéd vagy vacsora után fogyasztjuk, akkor a benne lévő gyümölcscukor túl sokáig marad a gyomorban, erjedésnek indul, ami puffadáshoz, szélgörcshöz vezethet.
Fontos azonban megemlíteni, hogy reggelire nem javasolt a gyümölcsfogyasztás, főleg abban az esetben, ha savproblémáink vannak, cukorbetegségben, vagy refluxban szenvedünk. Ilyenkor ugyanis egyes gyümölcsök magas sav- és cukortartalma rossz hatással lehet a már meglévő egészségügyi problémára.
[frame]
Mi is a különbség a fruktóz és glükóz között?
A fruktóz és glükóz között szerkezetükben van különbség: a fruktóz egy ketohexóz, a glükóz aldohexóz. A glükózt használja fel elsődlegesen a szervezet. A fruktózt előbb átalakítja glükózzá, aztán hasznosítja, ezért lassabban szívódik fel, lassabban emeli meg a vércukorszintet, így cukorbetegeknek ezt ajánlják, a köznapi neve is ezért lett diétás cukor. [/frame]
