Olyan küzdősportról beszélünk, amelyben a mozgás öröme a fontos, az önvédelem csupán másodlagos szempont.
A dzsúdó célja elsősorban az, hogy a mai gyerekek, akiket oly sok minden elszólít a rendszeres testmozgástól – például elsősorban a számítógép –, megszeressék a mozgást és rendszeresen sportoljanak.
Mikor kezdhető?
A két éve alakult Pécsi Küzdősport Egyesület már óvodásoknak is tart úgynevezett ovis dzsúdó, amelyben játékos formában, rákészülő feladatokkal szőnyegbiztonságot tanulnak a kicsik. Ez elsősorban az esések tanításából áll, ugyanis a dzsúdó olyan küzdősport, amely egyaránt tartalmaz földharci és állásban végzett mozdulatokat. A küzdelem partnerigényes, a gyerekek súly és korosztály szerint állnak ellenfélként egymással szemben a tatamin. Az óvodások, ha elég erőt és felkészültséget éreznek magukban, és az edző is úgy látja, már különböző játékos vetélkedőkön indulhatnak, de hivatalosan, egyesületi tagként 10 éves kortól lehet versenyezni. Éppen ezért a szülők nem azt látják az első edzéseken, hogy küzdelem folyik, pusztán a sportág alapjait teszik le ilyenkor.
A PKSE egyik legeredményesebb tagja, a 17 éves Tornyos Balázs 6 éves korában ismerkedett meg a dzsúdóval. Édesapja ajánlotta neki ezt a mozgásformát, mert már akkor látszott, hogy alkalmas a küzdősportokra. Ma már az ifik között országos bajnoki 2. hellyel büszkélkedhet.
Mire tanít?
A dzsúdó életforma – vallja Romváry Attila, a PKSE vezető edzője. Ma is élnek a japán hagyományok: az ellenfélnek, a mesternek mindig meg kell adni a tiszteletet. A tatamin és az edzőteremben mindig a fegyelem a legfontosabb. Ebben az ágazatban a legkisebb a sérülés esélye. Balázs is elsősorban az önfegyelmet emeli ki, amit a dzsúdótól kapott. Az elnyomottabb, a gyermekközösségekben háttérbe szorított gyerekeknek magabiztosságot ad. Tehetséggel, szorgalommal, kitartással és szerencsével pedig a versenyeken is kiváló eredmények érhetők el. Mivel országhatárokon túl is versenyeznek a sportolók, így önállóságra nevel, a világ megismerésére is felkészít. Az edzéseken sokat fejlődik az erő, az állóképesség, az ügyesség, a mozgáskultúra. A másik legyőzéséhez gondolkodni kell, a jól elsajátított technikákat tudni kell alkalmazni.
– Mióta benne vagyok a korosztályos válogatottban, sokat vagyok távol az iskolámtól a versenyek és edzőtáborok miatt, de a tanárok nagy része megértően kezeli ezt a helyzetet. Nagyon nehéz a két dolgot egyszerre csinálni, de mindent megteszek érte, hogy mind a kettőben jól szerepeljek – mondja Balázs.
Az idő pénz
A PKSE-nél a tagsági díj 4000 forint havonta, testvérek 3500 Ft-ot fizetnek, de ezért a pénzért vannak, akik heti 5-6 edzésen vesznek részt. Balázsnak kezdetben heti 2 edzése volt, de ma a heti 5 edzésen felül futni is jár, illetve erősítő gyakorlatokat is végez – ahogyan versenyzőtársai is. A diákolimpiák és az országos bajnokságok nevezési díjait az egyesület fizeti, és az Európa-kupa versenyek költségeihez szintén hozzájárulnak. Egyéb megmérettetésekre a szülők fizetik be gyermekeiket, alkalmanként 1000-1500 forintos nevezési díjjal. A másik három pécsi szervezetnél (PVSK, DOZSO, Pécsi Spartacus) a tagdíjak és egyéb költségek eltérhetnek.
Dzsúdó ruhát 11.000-13.000 forintért lehet beszerezni újonnan, de az egyesületi tagok használtan egymásnak is átadják azokat, így olcsóbban is hozzá lehet jutni. Az Európa-kupákon használatos szabványruha azonban kétszer 60.000 forintos kiadást is jelenthet, mivel egy kék és egy fehér szettet is használnak a versenyzők.
