Szemléletváltozás, komoly odafigyelés és sok pénz kellene ahhoz, hogy a bontásból származó hulladékot valóban felhasználja az állam az útépítésekhez. A pécsiek részben szkeptikusak, részben optimisták.
Alighanem azok, akik rutintalanok az építkezésekben, igencsak meglepődnek, mikor megtudják, egy köbméteres konténerért már nagyjából nettó 14 ezer forintot is elkérhetnek az ezzel foglalkozó szállítócégek. Egy ekkora méretű edényt pillanatok alatt meg lehet tölteni akár egy fürdőszoba átalakítása során keletkező hulladékkal, de valamilyen komolyabb beavatkozás során százezres tételt is jelenthet, ha meg akarunk szabadulni a törmeléktől.
A vidékfejlesztési minisztérium tervei szerint azonban inkább fizetnének a sittért, hiszen kitűnő útalap készülhet belőle. A tárca úgy számol, hogy egy kilogrammért egy forintot fizetnének, s nagyjából hat milliárdot áldozna az állam erre a célra. A törmeléket viszont továbbértékesítenék hat forintos kilogrammonkénti áron, így jelentős bevételt könyvelnének el. Az ötlet találkozik az Európai Unió irányelvével is, amely szerint 2020-ig a nem veszélyes bontási hulladék 70 százalékát újra kell hasznosítani.
A szakmai köröket azonban megosztja az elképzelés. Az egyik pécsi konténerszállító cég ügyvezetője, Pintér János szerint azért vannak komoly akadályai az elképzelésnek, mert sokszor azt tapasztalják,hogy az emberek az általuk építési törmeléknek szánt konténerek aljába olyan hulladékot is tesznek, amelyek nem építésből származnak, és az edény tetejét fedik le sittel.
– Ha az elképzelés életbe lép, akkor meg kellene oldani az anyag válogatását, sokszor jártunk már úgy, hogy a már leöntött törmelékünket kellett visszaraknunk és máshová szállítanunk – mondta az ügyvezető. – Korábban voltak olyan elképzelések, hogy Kaposváron lenne egy ilyen átvevő, végül azonban ebből nem lett semmi, de Somogyba szállítani nem is érte volna meg.
A Boccacciot és a B52 diszkót, a Zsolnay-negyed ipari házait is elbontó cég ügyvezetője, Petrovics László szerint azonban a kezdeményezés nem rossz, hiszen pénzt kapnának azért, amiért most éppen ők fizetnek. Az, hogy mindez egy-egy nagyobb épületnél mennyit jelentene, nem tudta megmondani.
Egy köbméternyi hulladék nagyjából 1,2-1,6 tonnát tesz ki, vagyis 1200-1600 forintot kaphatnának érte. Ezzel szemben jelenleg legalább nettó 3000 forintot is fizetniük kell lerakási díjként, amihez még hozzájön a lerakó egyedi díja, valamint – ha ez szükséges – az ártalmatlanítás költsége is.
A lerakási díj azonban a tervek szerint jövőre duplájára, azt követően pedig triplájára emelkedik majd. A szakmabeliek ezért attól tartanak, hogy a milliós bírságok ellenére is a lakosság, a vállalkozók egy része inkább majd illegálisan szabadul majd meg terhétől.
[frame]
Megéri?
Több tízmillió – talán 100 millió – forintos bevételt hozhatna a Magasház tulajdonosának, hogyha sikerülne túladnia kilónkénti egyforintos áron az ingatlan romjain. Mindez azonban eltörpül amellett, hogy az óvatos becslések szerint is legalább egymilliárdot emésztene fel a szellemház eltüntetése a térképről.
[/frame]
