Sokan nem bírják a holttestek látványát, egy orvos számára azonban megkerülhetetlen, hogy anatómiai tanulmányai alatt boncolnia kelljen. De vajon miként kerülnek a testek az egyetemekhez és mi lesz azokkal a boncolások után? Kik jelentkezhetnek, és milyen feltételeknek kell megfelelniük?
Az emberi test felépítésének megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az orvosok később eredményesen végezhessék munkájukat. Hiába léteznek ugyanis modellek, ezek a boncolást nem tudják helyettesíteni. Az orvostanhallgatóknak ugyanis tökéletesen ismerniük kell a szervek elhelyezkedését, hiszen megfelelő ismeretek hiányában a bonyolult diagnosztikai eljárásokkal (CT, MRI) készült képeket sem lehet értékelni.
A pécsi orvostanhallgatóknak három félévnyi kötelező anatómiai tanulmányt írnak elő. Ezen időszak alatt csoportokban boncolnak egy-egy tetemet. Másfél év alatt így mindenki sorra kerül, akit pedig különösen érdekel a boncolás, az választható tárgy keretében részt vehet a speciális készítmények elkészítésében is.
Ezen kívül a hallgatók harmadéves korukban Kórbonctanon és később Igazságügyi Orvostanon is vizsgálnak emberi testet. Ezek célja „csak” a halál megállapításának oka, így az gyorsabban lezajlik. Ugyanakkor ehhez is elengedhetetlen a megfelelő anatómiai ismeret.
Dr. Horváth Judit, a PTE Anatómiai Intézetének igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, hogy több mint 1500-an rendelkeztek úgy, hogy haláluk esetén az orvoskarhoz kerülhet a testük:
-Ha valaki a listán szereplő személyek közül meghal, azt a kórháznak, vagy az illető családjának kell jeleznie. Ez általában 25 és 50 között változik évente, ami éppen elég ahhoz, hogy az oktatás zavartalanul folytatódhasson – tudtuk meg dr. Horváth Judittól, aki azt is elárulta, hogy sok a 40 év körüli, illetve az annál is fiatalabb felajánló.
Az Anatómiai Intézet saját honlapján várja a jelentkezőket: betegeket és egészségeseket egyaránt. Az igazgatóhelyettes szerint a felajánlók gyakran azt említik, hogy azért jelentkeztek, hogy segítsék az orvosképzést, vagy például hálásak egy őket, illetve családtagjukat kezelő orvosnak. Az elhunyt családja azonban még visszakozhat a boncolás előtt. Hiába jelentkezett ugyanis rokonuk, ha a halál beálltát követően a család mégis úgy dönt, hogy inkább eltemetné hozzátartozóját.
-A boncolást követően – melyre néha több évnyi tárolás után kerül sor – azonban az egyetem maga vállalja, hogy hamvasztással együtt eltemeti a felajánló testét a pécsi köztemetőben, kivéve, ha a család maga kíván erről gondoskodni. A híresztelésekkel ellentétben azonban egyetlen anatómiai intézet sem fizetett a felajánlóknak– oszlatta el a tévhiteket az orvos.
Az intézet igazgatóhelyettese kiemelte: hallgatóiknak mindig hangsúlyozzák, hogy milyen kivételes lehetőség az, hogy egy emberi testen tanulhatnak. A kar munkatársai és a diákok pedig minden évben (október végén) egy ökomenikus szertartás keretében megemlékeznek azokról, akik holtukban is az orvosképzést szolgálták.
[frame]
Szervátültetés
Dr. Horváth Judit elmondta, hogy a magyar törvények lehetővé teszik a szervátültetést abban az esetben, ha valaki hirtelen elhunyt és egészségesek a szervei. Ugyanakkor az igazgatóhelyettes hozzátette: tudomása szerint a gyakorlatban erről előbb megkérdezik a hozzátartozókat is. Az Anatómiai Intézet igazgatóhelyettese úgy vélekedik, hogy ez az egyik oka annak, hogy kisebb nálunk a transzplantációk száma, mint Nyugat-Európában.
-Segítene, ha nálunk is lenne egy sor a jogosítványon, vagy a személyin, ahol azt lehetne jelölni, hogy ki járul hozzá a szervdonációhoz. Ugyanakkor fontos lenne, hogy mindenki beszéljen erről hozzátartozóival – vélekedik Dr. Horváth Judit.
[/frame]