Tuza Péter védőügyvéd több mint egyórás beszédében a 30 éves szabadságvesztés enyhítése, illetve a 25 év múlva történő feltételes szabadlábra helyezés lehetősége mellett érvelt.
Péntek László tárgyalása rendben, kilenc órakor kezdődött, ám a vádlott ezúttal nem vállalta az arcát, és még a hangfelvétel készítését is megtiltotta. A hallgatóság száma megcsappant.
A Péntek László által megbízott Tuza Péter ügyvéd a tárgyalás elején olyan korábbi tanúvallomásokból idézett, amelyek a vádlott ital- és drogfogyasztásáról, valamint a gyilkosság idején történt mozgásáról szóltak. E vallomásokból szerinte nem bizonyítható, hogy védence ittas, bódult állapotban volt a bűncselekmény éjjelén, mint ahogyan az az első fokú ítélet indoklásában szerepel.
Szerinte megfeledkezett az első fokú bíróság annak a tanúnak a vallomásáról is, aki szerint miután Péntek cigarettát vett a gyilkosság helyszínéhez közeli benzinkúton, nem a Magtár utca, hanem Diósi út irányába, a Ledina felé ment.
(Ennek azért van jelentősége, mert a vádlott korábban állította, a gyilkosság előtt is ismerte a lányt, akivel aznap éjjel – nem először – találkozott. E szerint nem a gyilkosság után tért be a kútra cigiért, hanem azt megelőzően, mert a lánnyal nézeteltérése támadt – a szerk.)
Tuza Péter az ügy visszhangja kapcsán kitért arra is, hogy míg először a vádlott határozattan elismerte a bűncselekményt és azt, hogy egyedül követte el tettét, közben a sajtó, a rendőrségi szakértő is azt állította, több ember lehetett a tettes.
– Péntek első verzióját nem is hitték el, mert túl egyszerű volt, nem volt hihető. A másik vallomása, miszerint ismerte Bándy Katát, már kellően botrányos volt, amivel misztikussá vált Péntek, lehetett az ügyön csámcsogni – mondta.
– Jelképpé vált a sértett, aki a jót, a többszörösen büntetett előéletű Péntek pedig a gonoszt képviselte – magyarázta Tuza.
Utalva az első fokú bíróság ítéletére, kijelentette: nem lehet a társadalom igazságérzete alapján ítélkezni és egy 26 éves fiatalnak azt mondani: „Eddig volt, nincs tovább!” Ezt közölte ugyanis Antal Gábor bíró, a Pécsi Törvényszék ítéletének indoklásakor. Az ügyvéd ezt követően több, még 2008 előtt gyilkossági ügyben született döntést is felolvasott, amelyekben nem szabtak ki tényleges életfogytigtartó szabadságvesztést.
Az ügyvéd szerint Péntek nem kifosztotta áldozatát – éppen ez az egyik ellene felhozott vád -, hanem az új jogszabályok alapján szabálysértést követett el, amikor elvette a lánytól az értékeit. Azzal is érvelt, hogy a vádlottnak a gyilkosság napján, 2012. július 8-án nem kellett volna börtönben lennie – oda „csak” július 31-én kellett volna bevonulnia. Ez így nem lehet súlyosbító körülmény.
Tuza hangsúlyozta: Pécsi Törvényszék korábban „elbagatellizálta” a tettes beismerő vallomását, nem vette kellő mértékben figyelembe enyhítő körülményként, holott e nélkül nem tudta volna a nyomozóhatóság felderíteni az ügy részleteit.
Tuza szerint európai egyezményeket sért az első fokú ítélet, mert az alapján soha nem lehet ügyfelét szabadlábra helyezni, még feltételesen sem, holott nem követett el korábban erőszakos bűncselekményt, volt munkából szerzett jövedelme is. Felhozta annak a brit többszörös gyilkosnak az esetét, akinek ügyében a strasbourgi emberjogi bíróság kimondta, embertelen a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.
Az ügyész cáfol
Az ügyész tömören cáfolta a Tuza Péter szavait, mert szerinte a hatályos hazai jogszabályok az irányadóak a bírósági eljárások során, a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabása pedig nem ellentétes ezzel. Úgy vélte, a beismerő vallomás nélkül is felderítette volna az nyomozóhatóság a bűncselekményt, nem véletlenül fogták el menekülés közben a tettest.
A védőügyvéd állításaival szemben kiemelte: korábban 10 év alatt 11-szer büntették Péntek Lászlót, aki tetteiért 8 év 9 hónapos büntetést kapott. Erőszakos bűncselekményekért, rablásért és zsarolásért is elítélték, sőt jogerős ítélet volt ellene a gyilkosság idején is. Szerinte – egyetértve a korábbi ítélettel – ténylegesen ki kell emelni a társadalomból elkövetőt.
A sértetti oldalt képviselő ügyvéd, Marosvári Tamás mindehhez még hozzátette: a kaposvári gyermekgyilkosság és a szigetvári vadászgyilkosság esetében is szigorú büntetéseket szabtak ki. Azért változott meg a bírói gyakorlat, mert nem voltak korábban eléggé visszatartó erejűek az ítéletek, ezért kérte a tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésről szóló döntés jóváhagyását Péntek esetében is.
A bíró ítél
A Pécsi Ítélőtábla részben módosította a korábbi, a Pécsi Törvényszék által hozott ítéletet, így Péntek László 40 év múlva feltételesen szabadlábra helyezhető, amennyiben ennek fennállnak a büntetőjogi körülményei. A korábban tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kapott a szabadlábra helyezés kizárása mellett.
Az Ítélőtábla tanácsvezető bírója, Makai Lajos szerint mivel feltételesen szabadlábra helyezhető a vádlott, ezért elutasítják a másodfokú eljárás felfüggesztésére vonatkozó védői indítványt, az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági eljárás elindítását.
Szerinte, az első fokú bíróság alapvetően helyes tényállást állapított meg, mindössze kisebb pontosításokat, kiegészítéseket végeztek az események sorában, s néhány stilisztikai megfogalmazást mellőztek.
Makai szerint a cselekmény sarokpontjai bizonyíthatóak, tényszerűen bizonyítható, hogy sértett lakásánál találkoztak, a Kiss Ernő utcán hangosan vitatkoztak, később Péntek megerőszakolta és meggyilkolta a lányt, ezután cigarettát vett. Kijelenthető: a tettes vallomásával szemben nem ismerte korábban a lányt.
– Az embert más biológiai lényektől az különbözteti meg, hogy tud az ösztönein, szexuális vágyain uralkodni, működnek benne az erkölcsi fékek, ezek azonban nincsenek meg Péntek Lászlónál – mondta a bíró.
– A beismerő vallomásai között volt sértő és cinikus is, amelyek minden alapot nélkülöznek, és taktikázott is a vádlott, de ez a mutatvány nem jött be – hangsúlyozta Makai, aki szerint ezekkel csak hárítani akart a vádlott. Ezzel együtt hozzátette: a tényleges életfogytigtartó szabadságvesztést csak kivételes esetekben alkalmazhatja a bíróság, többszörös gyilkosok esetében például, ezért megfelelő mértéktartás kell a bíróságok részéről.
– Nem szabad, hogy közvélemény nyomása alapján döntsenek, ez pedig korábban közrejátszott a Törvényszék ítéletében – magyarázta.
Korábban írtuk:
A Pécsi Ítélőtábla ma kezdi tárgyalni másodfokon a Bándy Kata rendőrségi pszichológus megölésével vádolt Péntek László büntetőügyét.
A táblabíróság korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ha nem lesz bizonyítási indítvány, amelynek a bíróság helyt adna, nem kizárt, hogy az ügyben már az első tárgyalási napon jogerős ítélet születik.
Az ügyészség a tizenegyszer büntetett Péntek Lászlót aljas indokból elkövetett emberöléssel és kifosztással vádolja a pécsi rendőrségi pszichológus halálával összefüggésben. A vád szerint a 26 éves férfi tavaly július 8-án hajnali két óra után pécsi, Dugonics utcai lakása előtt szólította meg a születésnapi összejövetelről hazafelé tartó nőt, egy játszótérre kényszerítette, megerőszakolta, és közben, hogy ellenállását megtörje, megfojtotta.
A férfit a Pécsi Törvényszék áprilisban első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és kötelezte mintegy 12,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
