A perzsa Szimin Behbaháninak ítélték a Janus Pannonius Költészeti Díjat, a művész az elismerést Pécsen vette át csütörtökön.
A Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza által tavaly alapított, magán és kormányzati forrásból finanszírozott, 50 ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral járó kitüntetéssel olyan jelentős életművel rendelkező költőket ismernek el, aki hozzájárult a nemzetek, kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez.
Szimin Behbaháni költő és polgárjogi harcos 1927-ben született Teheránban, az egyik legnagyobb és legismertebb élő perzsa költőként tartják számon. Tizenkét éves kora óta alkot, első műveit tizennégy évesen publikálta, sokáig Irán nemzeti költője volt, Irán nőoroszlánjának becézték. Pályafutása során számos irodalmi elismerésben részesült, kétszer jelölték Nobel-díjra.
Szőcs Géza a Janus Pannonius-díj átadásakor azt mondta: Szimin Behbaháni nevéhez korunk egyik nagy művészi teljesítménye, a klasszikus perzsa művészet megújítása fűződik. Hozzátette, hogy a költőnőt világszerte híressé tette morális következetessége és bátorsága, amiért főhajtás illeti.
„A Janus Pannonius-díj azonban nem a bátor embereket, hanem a nagy költőket jutalmazza. A kettő néha egybeesik, mint most is, ennél fogva különös elégtétel számunkra, hogy miközben az első magyar nyelvű Behbaháni-kötetet átnyújthatjuk neki, átadhatjuk a nemzetközi zsűri által neki ítélt nagydíjat is” – tette hozzá a Magyar PEN Klub elnöke, utalva arra, hogy a költőnek csütörtökön Pécsen mutatják be Elhagyott szentély című könyvét.
Jeremiás Éva, az ELTE Iranisztika Tanszékének professzora arról szólt, hogy a perzsa vers a mai formájában nyelvének mintegy ezeréves hagyományában gyökerezik. „A vers jelentősége a perzsa nép számára rendkívüli, az testesíti meg a múltjukat, formálja a jelenüket” – mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy a vers a keleti népek számára egyedülálló módon a nemzet kovásza, összetartója, ez határozza meg mindennapjaikat, ízlésüket, és bizonyos fokig mai nyelvhasználatukat. „A mintegy ezer éves múltat maga mögött tudó költészet ugyanis sajátosan élő maradt, a verseket az irániak iskolázottságuktól függetlenül olvassák, és hitük szerint meg is értik” – fogalmazott.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere örömének adott hangot, hogy a nemzetközi zsűri által második alkalommal odaítélt Janus Pannonius-díjat a baranyai megyeszékhelyen adják át. Úgy vélte, többszörös keresztútja ez az egyetemes és a magyar kultúrának, az átadási ünnepség helyszínétől, az északi várfalsétánytól néhány méterre találhatók ugyanis a világörökség részét képező ókeresztény emlékhelyek és a székesegyház, ahol Janus Pannonius nyugszik.
A politikus szavai szerint Janus Pannonius a kortársai által is nagyra tartott, kiemelkedő humanista volt, akinek munkássága sokkal jelentősebb annál, mintsem azt sokan gondolnák. Éppen ezért kiemelten fontos emlékének megőrzése, és e munka eredményességéhez a nevét viselő költészeti díj is hozzájárul – jegyezte meg.
Szimin Behbaháni újságírók kérdéseire válaszolva nagy megtiszteltetésnek nevezte az elismerést, de nem annak anyagi vagy tárgyi vonzata miatt, hanem amiatt, hogy azt számára fontos emberektől, nemzetközileg elismert kollégáktól, Magyarországon kapta.
„Vannak országok, ahol nem fontos a költészet. Boldog vagyok, hogy Magyarországon ez nem így van, itt az emberek szeretnek verseket olvasni” – mondta.
Szimin Behbaháni szólt arról, hogy kora miatt már nem nagyon tudja a jövőt tervezni, ugyanakkor arra törekszik, hogy segítsen másoknak szabad gondolataik kifejezésében. „Szeretném, ha a jövőben nem lennének cenzúrázott könyvek és betiltott újságok” – mondta.
A költőnő reményét fejezte ki, hogy eljön a nap, amikor az emberek könnyen kommunikálhatnak, egymást munkájukban ösztönözve békében, barátságban élhetnek.
