Nemcsak művészi tetoválásaival alkot maradandót, hanem két zenekar gitárosa is az erdélyi magyar származású Kusinka Tamás. Munkái során leginkább a reneszánsz nagymesterek, Leonardo Da Vinci, Dürer és Rembrandt inspirálják.
– Mindig tetováló művésznek készültél?
– Nem terveztem, hogy tetováló leszek. Először az Ungvári Művészeti Szakközépiskolába jártam, majd áttelepültünk Magyarországra és a pécsi művészetiben folytattam a tanulmányaimat. Ez után rögtön felvettek a Művészeti Karra. Harmadikos korom környékén szólt az egyik volt tanárom, akinek a gyerekkori osztálytársa szeretett volna stúdiót nyitni, hogy jól rajzoló, ügyes embert keres, aki esetleg szívesen csinálná ezt. Így kezdődött minden, ennek már 18 éve.
– Végzettséged szerint mi vagy?
– Képzőművész. Grafikus, festőművész, ötvös, rajztanár szakokat mind elvégeztem és tanultam. Egyetemi diplomával rendelkező képzőművész vagyok gyakorlatilag, ez a hivatalos. De sosem praktizáltam ebben.
– A tetoválás mellett két zenekarban gitározol is.
– Igen. Két országosan elismert, lemezeket készítő, koncertező, turnézó underground zenekarban a Perfect Symmetry-ben és a Virrasztókban is játszom. Előbbi egy 17-18 éves együttes. Utóbbit öt éve Szebeni János ”Szebi” hozta létre, ő az énekes. Ez egy nagyon különleges és speciális, erős látványra, nagyon komoly mondanivalóra épülő gótik, folk, industrial metál zenekar.
– A művészi beállítottságod családi vonás?
– Azt hiszem, igen. A szüleimnek is van kézügyessége, apukám hangszeren is játszott. Szóval a kreatív véna bennük van, de konkrétan nem voltak képzőművészek. Nálam nem fogták vissza ezt a dolgot, hagyták, hogy szabadon szárnyaljon.
– Mennyire telített a tetováló szakma? Meg lehet élni belőle?
– Akik a kezdeteknél ott voltak és kitartóan dolgoztak, fejlődtek, folyamatosan fejlesztették a technikájukat, felszerelésüket azok nagy valószínűséggel ebből élnek mára. De egy ügyes, rajzolni tudó, kreatív fiatal is sokra viheti ebben a szakmában. Egy valami fontos: óriási türelemre, kitartásra van szükség ehhez.
– Van példaképed, aki inspirál a munkáid során?
– Nekem nem tetováló, hanem inkább képzőművész példaképeim vannak, akiktől tanultam, akiknek a munkáit láttam. Ők leginkább a reneszánsz nagymesterek. Ez talán tükröződik is kicsit a munkáimon. A polihisztor Leonardo Da Vinci sokoldalúsága, Dürer a grafikái miatt, de a németalföldi mesterek festményei, grafikái is hatással vannak rám vagy akár Rembrandt mint festő. Millió ilyen van még.
– Két gyermeked van. Ők örököltek valamit tőled művészet terén?
– Bizonyos szinten igen. Csak a mai gyerekek nagyon elforgácsolódnak, gyorsan élik az életet és nem lehet tudni, milyen irányba mennek tovább. A kislányom már sokszor belemerül a kis kézműves dolgaiba, a kisfiú még nagyon képlékeny, nála nem lehet tudni, viszont nagyon jó hallása van.
– Miről ismerni meg a jó tetováló művészt?
– Nagyon fontos, hogy jól kell tudni rajzolni, ez alapján már meg lehet mondani, hogy ki, mennyire tehetséges. Vendégszeretőnek és intelligensnek kell lenni, olyannak, aki tud kommunikálni a vendégekkel.
– Van most valamilyen jellemző téma, motívum, amit kérnek tőled?
– Mindig vannak korszakok, jelenleg szerintem az írások időszakát éljük. Régebben a nonfiguratív minták, a kínai jelek mentek. Előtte a skorpiók, pillangók voltak népszerűek, bár utóbbit a nők még mindig gyakran kérik. Mostanában baglyokat kérnek sokan.
