Dr. Géger Melinda művészettörténész nyitotta meg a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményéből összeállított Geometria és figurativitás című kiállítást az m21 Galériában augusztus 23-án, pénteken délután 5 órakor, mely október 6-ig tart.
A Pécsi Galéria és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum több mint egy évtizedes együttműködése során mindig kiváló kiállításokat tudott Pécsett bemutatni, melynek minőségét a gyűjtemény, és az azt kezelő szakembergárda garantálta. Géger Melinda és Horváth János művészettörténészek segítségével a régió művészeti értékei közül előbb Zichy Mihály, majd a 2010-es EKF idején a Rippl-Rónai József munkásságát mutathatták be óriási sikerrel.
A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum képzőművészeti vonatkozásban országos gyűjtőkörrel rendelkezik: több ezer darabos kollekciója napjainkig fogja át a magyar képző- és iparművészet fontos vonulatait és reprezentáns alakjait. A kortárs gyűjtemény megalapozója Rippl-Rónai Ödön, a híres festő testvéröccse volt. Kaposvárról, a festőművész és műgyűjtő testvére közeléből indult a kortárs magyar művészet két meghatározó alakjának pályája is, bár Martyn Ferenc és Bernáth Aurél festői felfogásukat tekintve ellentétes világot képviseltek.
A Rippl-Rónai Múzeum modern gyűjteménye eleinte e két meghatározó mester műveire, és a kimagasló értékű tradícióval bíró somogyi képzőművészetre alapozódott. A kollekció egyik legszínvonalasabb részét ezért a Bernáth-tanítványok gyűjtése nyomán kialakuló lírai és expresszív figurativitás több szálra bontható, sokféle irányzata reprezentálja. A 70-80-as évek során megalapozott áramlat a kaposvári gyűjtemény egyéni karaktereként is említhető. Jelen van benne a pop-artból induló hiperrealizmus (Mácsai István, Kocsis Imre, Fehér László, Barabás Márton), annak konceptuális jelenségként való képi továbbgondolása (Gémes Péter), illetve a koncept (Pauer Gyula, Csáji Attila). Az objekt jellegű műtárgyak (Pruttkay Péter) és a közép-európai abszurd (Újházi Péter, Bukta Imre, ef Zámbó István, fe Lugossy László) mellett nagy hangsúlyt kapnak a metafizikus tér és a beágyazódó emberalak különféle értelmezései (Kondor Béla, Kovács Péter, Vojnich Erzsébet, Váli Dezső, el Kazovszkij).
A gyűjtemény másik vonulatát Martyn Ferenc nyomán a szigorúan épített, a képi rendet érvényesítő geometrikus absztrakció képezi, mely elsősorban neokonstruktivista alkotások révén jelenik meg.
