Komoly változtatás jöhet a nyelviskolák életében, amiért a kisebb cégek súlyos árat fizethetnek: miközben megdrágulna az oktatás, sorra zárhatnának be.
A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóhírek szerint azt tervezi, hogy akkreditációhoz köti a nyelviskolák működését, ám ez durván megnövelné az intézmények költségeit, nem is élnék túl a szabálymódosítást. A tervek szerint az akkreditáció az eddigiekkel ellentétben határozatlan időre szólna, s az iskolákat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakértőjének kétévente le kellene ellenőriznie.
A működés feltétele lenne egy 103 ezer forintos alapdíj, illetve képzésenként – ahány kurzus, ahány csoport annyiszor 68 ezer forint programengedélyezési díjnak a megfizetése. Ez simán több százezer forintos kiadás jelenthet.
Ezen kívül a képző intézményeknek – a már élő jogszabály szerint – vagyoni letéttel is rendelkezniük kell. Ennek összege a nyelviskolák előző évi bevételének 6 százalékával egyezne meg, de legalább 2 millió forintot ki kellene csengetni.
Mindez azonban nem öncélú pénzbeszedés: az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy sokszor a csődbe ment iskolák nem fizették vissza a tanulóinknak a tandíjukat, de az oktatást sem tartották. A pénzből tehát őket lehet majd kárpótolni.
A javaslatban még a vizsgaközponttá válás szabályait is szigorítanák, többek között úgy, hogy 3-5 vizsgáztatásra alkalmas személyt foglalkoztatniuk kell.
A tervezet kapcsán jó pár pécsi nyelviskolát megkerestünk, de többnyire nem kívántak nyilatkozni a témában. Azt a választ kaptuk, hogy amíg nem hozzák nyilvánosságra az összes részletet, addig nem tudnak konkrét feleletet adni. Annyi azonban kiderült, mi várhat a kisebb pécsi nyelviskolákra, hiszen őket veszélyeztetheti a tervezet. A szakmabeliek szerint biztosan megviselné őket, ha komoly összegeket kellene pluszban befizetniük. A díjak emelkedésével élesedne a verseny, ezért növelniük kellene képzéseik árát. Innen pedig egyenes az út lefelé: kevesebb diák jelentkezne, így végül több intézménynek be is kellene zárnia.
Mivel képzésenként is fizetni kellene a programengedélyezési díjat, előfordulhat, hogy a nyelvtanulás szempontjából kevésbé hatékony, nagyobb csoportokat kellene indítaniuk az iskoláknak – ennek a diákok ihatják meg a levét.
– A kisebb nyelviskolákra arányaiban nagyobb anyagi terhet ró az említett törvény, ezért elképzelhetőnek tartom, hogy hosszú távon a kínálat szűküléséhez vezet, hiszen a népszerűtlenebb nyelvekre nem fogják befizetni a programengedélyezési díjat, nem indítanak csoportot. Jelenlegi kalkulációink szerint a változások hatására növekedhetnek a képzési díjak. Ennek arányát nehéz meghatározni, de a 20-40 százalékos áremelkedés sem elképzelhetetlen – nyilatkozta lapunknak Karfner Judit, a pécsi Más Nyelven Nyelviskola tulajdonosa.
[frame]
Új nyelvvizsga
A nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet-tervezet értelmében már egy új szinten is lehetne nyelvvizsgát tenni: bevezetnék az A2 szintet. Itt a mindennapi élethelyzetekben előforduló egyszerű, személyes kommunikációhoz szükséges ismeret meglétét mérnék. Az igazolás megszerzése azt jelentené, hogy tulajdonosa megérti az egyszerű, rövid és világos üzeneteket. Az általunk megkérdezett pécsi nyelviskolák vezetői szerint ez a vizsga azoknak lehet jó, akik külföldre mennének dolgozni. Ezzel a bizonyítvánnyal ugyanis igazolhatni lehetne, hogy a tulajdonosa legalább alapszinten beszéli a nyelvet.
[/frame]
