Nem elég átlátható a felsőoktatás, a korrupció gyanúja pedig leginkább a hallgatói önkormányzatokat lengi be – állapította meg a Transparency International legújabb kutatása. Az átláthatóságot elősegíteni hivatott szervezet felmérése szerint a sógor, koma, jó barát előnyöket kap az egyetemeken. Pécsen korábban egy komplett EHÖK-vezetést hívtak vissza felelőtlen magatartás miatt. De mi a helyzet ma?
Lesújtó annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a korrupció visszaszorításáért küzdő Transparency International készített félezer hazai egyetemista megkérdezésével, többek között mélyinterjúk segítségével.
Az eredményekből az derül ki, hogy a hallgatói önkormányzatokban az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek odaítélésében korrupció uralkodik a felsőoktatatásban. A beszámoló szerint a magyar diákok zöme úgy nyilatkozott, mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során a HÖK-nél.
Sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni a hallgatók szerint. Négyből három negyedéves szerint a HÖK kizárólag a saját tagjainak érdekeit képviseli, pedig a feladata az lenne, hogy az összes hallgatóért kiálljon.
Az is beszédes, hogy a hallgatók negyede úgy gondolja, a HÖK-be csak korrupcióval, haveri segítséggel lehet bekerülni. Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek.
A HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok sok hallgató szerint, sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a mutyinak, például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.
Érdekesség, hogy csak minden harmadik diák mondta azt, hogy jelentené az egyetem vezetőségének, ha korrupcióra gyanakszik. A túlnyomó többség szerint semmilyen hatása nem lenne ennek.
A PTE-nél megkérdeztük az egyetemi vezetést és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) vezetőjét, Rinfel Jánost is. Többek között azt szerettük volna megtudni, az egyetem végzett-e hasonló, a korrupciót kutató vizsgálatot az utóbbi években, szükség volt-e ilyenek miatt intézkedésre, s hogyan látják, mennyire igazak Pécsre a Transparency megállapításai.
A PTE és az EHÖK végül közös válaszlevélben reagált lapunknak.
Azt közölték, hogy a pécsi EHÖK az egyetem szervezeti egységeként működik, gazdálkodása az egyetem gazdálkodásának, költségvetésének része. Emellett kijelentették: az EHÖK sem önállóan, sem a PTE nevében kötelezettségvállalásra nem jogosult.
Az egyetem szerint a pécsi HÖK tiszta viszonyai felett folyamatosan őrködnek.
– A belső ellenőrzés rendszeresen vizsgálja az EHÖK működését, meghatározott időközönként pedig a gazdasági főigazgatóság felé is beszámoltatjuk – közölték az universitasnál.
Szerintük „megnyugtatóan kijelenthető, hogy az EHÖK gazdálkodása, működése átlátható, döntéseit a szabályzatoknak való megfelelés jellemzi, és azokat az egyetem vezetésével együttműködve hozza meg” – így a hivatalos reakció felvetéseinkre.
Azt is írták, hogy az egyetem támogatója és résztvevője egy programnak, amelynek során az Állami Számvevőszék elektronikus adatfelvétel keretében öt éven keresztül méri a korrupció által veszélyeztetett tevékenységeket.
„Összességében tehát kijelenthető, hogy a Transparency International vizsgálata nem vonatkoztatható a Pécsi Tudományegyetemre” – véli az egyetem vezetése.
Itt sem bíznak bennük
Bár az egyetem a fentiek szerint hivatalosan nem tud HÖK-ös visszaélésekről, lapunknak több, neve elhallgatását kérő mai negyed- és ötödéves egyetemista is úgy nyilatkozott: ha bizonyítékok nincsenek is, mindenki azt sejti, hogy vannak, lehetnek visszaélések a pécsi egyetemen is. Most bizonyítékok nincsenek sumákolásra, de érdemes felidézni: pár éve visszahívták a PTE EHÖK komplett vezetését, mert az akkori PTE-s közlemény szerint „számos területen többszörös vezetői felelőtlenséget tapasztaltak”.
