Hiába végzik el sikeresen az egyetemet vagy a főiskolát, a diákok egy része nyelvvizsga hiányában nem kapja meg a diplomáját. A felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata enyhítene az oklevélszerzés körülményein.
Hamarosan a kormány elé kerül a felsőoktatási stratégia legújabb, átdolgozott változata, miszerint azokon a szakokon, ahol csak másodlagos az idegen nyelv ismerete, a diploma megszerzéséhez nem lenne szükség nyelvvizsgára. Ezt a sokak számára kedvező lehetőséget a Felsőoktatási Kerekasztal már elfogadta, azonban a kormány nem. Tehát kérdéses, mennyire jár sikerrel a próbálkozás.
A legnagyobb problémát egyébként nem az jelenti, hogy országos szinten a hallgatók közel negyede a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium után az oklevelét, hanem, hogy jelentős részük iskola elvégzése után sem igyekszik változtatni ezen.
– A felvetett kérdés természetesen csak azon szakok esetében releváns, melyeknél valószínűsíthető, hogy nincs elsődleges szerepe a nyelvvizsgának, illetve a munkaerőpiaci elhelyezkedést annak hiánya nem akadályozza – fogalmazott Lengvárszky Attila, oktatási igazgató.
Viszont a Pécsi Tudományegyetem diákjai ezen a téren az átlagnál jobban teljesítenek, ugyanis a diplomáknak „csak” 23-25 százaléka ragad bent az egyetemen.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy nyelvvizsga tekintetében elég nagy a szórás a különböző felsőoktatási intézmények eredményeiben.
– A nyelvvizsga-követelmény esetleges utólagos eltörlése bármilyen szakon tanuló hallgatók esetében esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel, így az egyenlő elbírálás elveit sértheti – magyarázta Lengvárszky. – A jövendő hallgatók esetében a munkaerőpiaci elhelyezkedést sem feltétlenül segíti, több esetben komoly hátrányt okoz az oklevélhez szükséges nyelvvizsga elengedése, mert ez vezethet azok általános leértékelődéséhez is.
Az oktatási igazgató úgy véli, hogy csak körültekintő elemzések után szabad bármilyen döntést hozni, illetve intézkedést a tárgyban kezdeményezni.
Mivel a nyelvvizsga a felvételin is plusz pontokat jelent, ezért nem kizárt, hogy a követelményeken is enyhíteni kellene, ezzel ugyanis nem csak a sikeresen felvételizők számát, hanem az oklevelet szerzők arányát is növelni lehetne.
Az oktatási államtitkárság két évvel ezelőtt még azt tervezte, hogy 2016-tól kötelezővé tennék az egyetemi és főiskolai felvételin a középfokú C típusú nyelvvizsgát.
