A lakásvásárlás életünk egyik legnagyobb lépése, egy olyan döntés, amit muszáj körültekintően mérlegelni. A magyarok ennek ellenére nem így tesznek, nem gondolkodnak előre, és saját igényeiket sem mérik fel elég alaposan. A lehetséges buktatókról egy építészmérnököt kérdeztünk.
Az emberek egyik fele ingatlanügynökhöz fordul, amikor lakást vagy házat vásárolna, másik részük pedig teljesen önállóan veti bele magát a nézelődésbe.
Az első felállással az a gond, hogy az ingatlanosok többsége nem elég felkészült, ám aki kompetensebb, az is gyakran rutinból végzi a feladatát. Megesik, hogy elsősorban az üzletben érdekelt a közvetítő, nem a szolgáltatásban, ezért még ebben a felállásban is felkészültnek és körültekintőnek kell lennünk.
A második esetben az a gond, hogy a laikusok kevésbé látják át az adott ingatlan buktatóit, ráadásul a magyar piacon a lakások közel fele nem jó lakás. Nem feltétlenül csak a műszaki állapotukat, hanem elhelyezkedésüket, használhatóságukat tekintve is. Rossz benapozásúak, korszerűtlenek, energiapazarlóak, rosszul használható bennük a tér, elhibázott funkcionális kapcsolatokkal stb. mondja Fátyol Tibor, az Artonic Design Kft. építészmérnöke.
Sokan nem mérlegelik, mire és hogyan akarják használni az ingatlant. Leginkább nem a műszaki adottságokban felületesek, hanem elsiklanak olyan lényegtelennek vélt dolgok felett mint például: a tájolás, az alaprajzi tulajdonságok, a lift megléte, fenntartási költségek közép és hosszú távon, a közlekedési kapcsolatok és a távolságok. Ezek a problémák később előjönnek – mondja a szakember.
1. Benapozás
Az egyik legfontosabb paraméter a lakás benapozása, melyet nem csak a tájolás határoz meg. Mert hiába jó az elhelyezkedése egy ingatlannak, ha a szomszédos épületek leárnyékolják az ablakokat, emiatt az egész belső tér sötét. Ezért amikor kiválasztottuk az esélyeseket, érdemes visszamenni különböző napszakokban a helyszínekre és megnézni, hogyan süt rá az ablakokra a nap – tanácsolja a szakember. Napos lakásnál lehet a fény, hő ellen védekezni, de fordítva nem igazán, sötét lakásba fényt varázsolni nem nagyon lehet.
2. Lakás elosztása, alaprajza
Már egy 40-50 m2 közötti a lakásnak is „tudnia kell” a külön konyha, nappali, fürdő, WC, előszoba, szoba helységeket. Tehát a nappali + egy szoba felállást. A szoba 12 m2 alatt fél szobának minősül. Ez hitel, szocpol. felvétele esetén lényeges lehet.
Elrendezés: előszoba, két oldalra WC illetve fürdő. Szemben nappali, abból nyíló, vagy vele egy légterű étkező-konyha (utóbbinak nem kell feltétlenül kell amerikai konyhás kialakításúnak lennie), az előszobából, vagy nappaliból nyíló szoba. Terasz, erkély, amire a szobából, nappaliból ki lehet lépni. Ez az etalon kétszobás lakás képlete (nappali, szoba).
3. Nyílászárók
Az új építésű lakások jellemző problémája a rossz szellőzés, ezáltal a penészedés. Ám, ha körültekintőek vagyunk megelőzhetjük, hogy később meglepetésekben legyen részünk. Az új építésű lakásoknál vannak garanciális feltételek, ha ezek megvannak, akkor nem lehet nagy gond. Nem véletlen, hogy az egy-két éves lakások drágábbak, hiszen ennyi idő alatt kijönnek azok a hibák, amiket javítani kell (amiket ilyenkor korrigálnak is).
– Gyakori hiba, hogy a nyílászáróknak sincs meg az alapvető részszellőzési funkciója vagy nem használják azt. Gépi szellőzés sok lakásnál nincs, és a hőszigetelt homlokzatok kialakítása az esetek többségében gátolja a falak szellőzését, a páraáramlást. Résszellőzési funkciója lehet magának a nyílászárónak, ami látszólag teljesen, de valójában egy félig zárt pozíciója a szárnynak, vagy történhet kiegészítő szerkezettel is, ún. résszellőzővel, amit a nyílászáró profilra kell szerelni, akár utólag is.
4. Beázások
A beázásokat igen nehéz észrevenni, ha a tulajdonos alaposan eltüntette a nyomokat. Ezt még egy szakavatott személy sem tudja megállapítani, ha a falakat újrafestették. Nyilván, ha a beázásnak látható nyoma van, akkor kérdezzünk alaposan utána, hogy mikor történt, miért történt, helyrehozták-e már a problémát?
Ha legfelső szinti lakást vásárolunk, akkor fontos megnézni a tetőt, vagy padlásteret. Ha régi tető van, akkor utána kell érdeklődni, hogy milyen állapotú, mikor tervezik a felújítást, volt-e máshol beázás, és azt hogyan kezelték? Nem túl jó előjel, ha a szomszéd hónapokig ázott, mire helyrehozták a problémát.
5. Parketta
Régi lakásoknál a padló burkolatával bukhatunk nagyot. A két szélsőséges esetet könnyebb megállapítani, nevezetesen hogy jó állapotban vagy nagyon rossz állapotban van-e a parketta. A határeseteknél nehéz a helyzetünk. Ha van rá mód, kérjük burkoló segítségét vagy inkább számoljunk burkolatcserével előzetesen ilyen esetekben – tanácsolja Fátyol Tibor.
Ám ha a parketta nem púposodott fel, nem mozognak az elemek egymáshoz képest, csak karc és kopás van, akkor jó eséllyel helyrehozható a burkolat (pl. csiszolás – lakkozás). Ennél durvább elváltozásoknál már legyünk szkeptikusak, mert ilyenkor még az is elképzelhető, hogy az ajzat állapota sem megfelelő, ezért arra is költeni kell.
6. Falak
Sokan abba a hibába esnek, hogy azt gondolják, a vásárolt lakás könnyedén átalakítható saját igényeikhez. Ezzel azonban vigyázzunk, mert a falakat nem tudjuk ide-oda tologatni, vagy ha mégis, az igen költséges és munkás lehet.
Amire figyeljünk:
• a falakat nem igazán lehet kibontani (kb. 20 cm vastagság felett)
• a válaszfalak általában bonthatóak, de itt is mérlegelni kell
• a tartófalaknál a bontás engedélyköteles, statikussal kell egyeztetni
• a válaszfal bontásánál is előfordulhat, hogy kárt okozhatunk a felettünk lakók lakásában, úgyhogy vigyázzunk az átlakításokkal
7. Elektromos és gépészeti hálózatok, vezetékek
A lakás belső vezetékrendszerét nehéz ellenőrizni, hiszen minden a falakban fut. Ettől függetlenül, ha egy fürdőszoba teljesen fel van újítva, újra van burkolva, akkor jók az esélyek, hogy a vízvezetékek is cserélve lettek. Gyanakodjunk viszont, hogyha a fürdő lehasználtnak és réginek tűnik, de pl. a mosókagyló és a csaptelep új, ilyenkor megeshet, hogy a felújítás csak részleges, vagy látszólagos. Mindig, minden állapotára kérdezzünk rá, esetleg levelezzük le, hogy legyen írásos nyoma.
Mit tehetünk?
Vegyük bele a szerződésbe azokat a a paramétereket, amik miatt a lakás megvétele mellett döntöttünk. Ha a tulajdonos megesküdött rá, hogy korszerűsített a vízvezetékrendszert, akkor utólag számon kérhetjük rajta, ha később kiderül valami turpisság.
[note note_color=”#b4f8e4″] Vigyünk magunkkal szakembert!
Fátyol Tibor, építészmérnök azt tanácsolja, vigyünk magunkkal építészt vagy statikust, amikor már megvan 2-3 potenciális jelölt.
– Valamiért Magyarországon nincs bevett gyakorlata annak, hogy az ingatlanvásárláshoz szakember véleményét kérjék ki az emberek. Ez azért is furcsa, mert ez az egyik legnagyobb beruházás az életünkben. Ha elköltünk 10-12 milliót (vagy még többet) egy ingatlanra, akkor az már igazán megérne egy szakértői véleményt.[/note]
