Indzsi Deniz, török származású táncos számos nemzetközi sikerrel a háta mögött oktat hastáncot, orientális táncokat Pécsen, ezenkívül Káma-szútra órákat is tart. A törékeny, elképesztően jó formában lévő, testével harmonikus kapcsolatban álló hölggyel beszélgettünk nőiségről és művészetről.
– Mit jelent számodra a tánc?
– Az érzelmek és gondolatok kifejezése a külvilág felé, nonverbális kommunikáció. Több, mint önkifejezés és ha csak hiúságot sugall, nincs értelme. Értelmet akkor nyer, ha valaki önmagáért táncol és van valamiféle ars poétikája; ha tudja, mit akar kifejezni. Érzelmeinket, lelkünk mélyét mutathatjuk meg a mozgással, tánccal.
– Mi az ars poétikád?
– Egy szóban nehéz megfogalmazni. Az érzelmek kifejezése. Az esztétikus mozgás. A belső világ felszínre hozatala.
– A hastánc egyik kulcsa a nőiesség. Ez miben rejlik szerinted?
– A fiatal lányoknál (is) megfigyelhető, hogy a nőiességet magával az erotikával azonosítják. Azt hiszik, ha külsőségekben megfelelnek a mai elvárásoknak, szexisek, vonzók, akkor ezzel kifejezték nőiségüket. Holott ez nem így van, ezt belül talán mindenki tudja. Ha csak külsőleg vagyunk nők, akkor mellékvágányon járunk. Az egész lényünkben kell nőnek lennünk, amihez hozzátartozik, hogy tudjunk otthont teremteni, jókat főzni. Nagyon fontos, hogy tudjunk szeretni, mert hiába csinos valaki, ha képtelen befogadni és viszonozni az érzelmeket. Magával a női szereppel kell azonosulni.
[frame]Indzsi Deniz gyerekkora óta, családja révén foglalkozik a táncművészettel, ezen belül török, indiai, andalúz és afro hastánccal. Kezdeményezésével 2005-ben a pécsi „Táncoló Egyetem” a világon először hastáncos Guinnes-rekordot állított fel, amit 2010-ben a Széchenyi téren megismételtek. Megfordult többek között Las Vegasban, New Yorkban, Miamiban, Berlinben is. Folyamatosan szenvedélyének, a táncnak hódol. [/frame]
– Ezt tanítod az óráidon is?
– Az óráimon arra törekszem, hogy a résztvevők megtanuljanak táncolni. Nem az a lényeg, hogy mozdulatokat tanuljunk be, amiket egymás mellé rakunk. Táncolni kell, nem gyakorlatokat végrehajtani. A jó technika önmagában nem erotikus és nem lesz művészet. A művészet hit nélkül csak áru. Nem szabad úgy előadni egy hastáncprodukciót, hogy mögötte ne legyen semmi. Arra kell törekedni, hogy kerek legyen és művészi produkcióként is értékelhetővé váljon.
– Mit tartasz a legnagyobb sikerednek?
– Pár éve azt mondtam volna, hogy azt, amikor Nyugat-Berlinben, egy afrikai csoporttal dolgoztam együtt és egy legendát dolgoztunk fel. Most azt mondanám, hogy az idei Las Vegas-i munka volt a kedvencem, ahol szintén egy társulattal dolgoztam. Nagyon kemény próbatételek előzik meg, hogy valaki bekerüljön egy ilyen társulatba. Engem befogadtak kelet-európaiként, amely származás ott nem jelentett előnyt.
– Mi a Káma-szútra órák lényege?
– A hastánc összefügg a nőiességgel, így óhatatlanul szó esik a szexről, szexualitásról az órákon. Pár éve fiatalokat oktattam táncra és ők megkértek, hogy tartsak felvilágosító órát erről a témáról. Kidolgoztam egy tematikát; a Káma-szútra filozófiája nagyon megfogott. Tudom, ha valaki erről hall, különböző pornográf pózokra gondol. Valójában maga a könyv komoly filozófia. Ezek az órák egész napos foglalkozások, önismereti tréningek nőknek. A lényeg, hogy felszabadulnak a gátlások. Nagyon sok pár házas életet él, szerelmeskedik, de a saját érzelmeit nem tudja feltárni a másik előtt. Emberek, akik testileg nagyon közel vannak egymáshoz, lelkileg nagyon messze. Ha bárkinek azt mondom, menj haza és táncolj a párodnak, ezzel fejezve ki önmagad, akkor egyrészt nincs bátorsága, mert nincsenek technikai ismeretei, másrészt nem mer megnyílni a másiknak. A tréning után saját magukat tudják adni a párjuk előtt. Csak „beszélgetünk” és a végén mindenki tud táncolni.
[note note_color=”#66c9ff”]
A legújabb „szerelem”: oszmán tánc
A 16-17. századból származó tánc, ahol a táncosokat gyakran csak két hangszer kísérte: a zurna és a tapan (egy fúvós és egy dob). Erre a ritmusra kell megadott etikett alapján táncolni. Két évtizede Indzsi és Nyíri Mária turkológus kutatatni kezdett, hogy miként nézhetett ki a tánc a háremekben. Hollywoodi képzelgés, hogy a szexista szultánt félmeztelenül körbetáncolják a táncosok, valójában többnyire körtáncokat lejtettek, teljesen felöltözve. A mostani projekt történelmi oszmán tánc interpretáció, amelyben rekonstruálni próbálják a mozdulatokat. Egy nagyon ősi török és balkáni tánchagyományt elevenítenek fel.[/note]
