A Magyarországon üzemelő mintegy 100 távhőrendszer csaknem ötöde már úgy kezdte az idei fűtési szezont, hogy biomasszát is használ a hőtermeléshez – közölte a Dalkia Energia Zrt. hétfőn.
Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyei miatt mindenképpen érdemes fontolóra venni a biomasszát a távhőtermelésben, ráadásul a járulékos hasznok nemcsak a kiemelkedően nagy rendszerek, hanem a kicsik esetében is jelentkeznek – írja közleményében a cég.
A Magyarországon 11 kis és közepes távhőrendszert, valamint a pécsi hőerőművet üzemeltető társaság szakértői szerint a meglévő gázalapú rendszerek átalakítása belátható időtávon, 8-12 éven belül megtérül.
A Dalkia Energia több távhőtermelő egységét részben vagy egészében már átállította a megújuló tüzelőanyag használatára. Ezek között található például a pécsi 31 ezer lakást és mintegy 450 közületet hővel ellátó Pannonpower hőerőmű, vagy az 1800 lakás és 100 intézmény számára hőt biztosító tatai rendszer – közölte a társaság.
A jellemzően importból származó földgáz eltüzelése nincs hatással a helyi gazdaságra, míg a hazai tüzelőanyag-termelés minden előnye a magyar gazdaságban hasznosul – hangsúlyozza a Dalkia.
A távhőszolgáltatás sajátossága, hogy miközben télen a rendszerek csúcskapacitáson működnek, nyáron alig termelnek hőt, mert ilyenkor csak a melegvíz-igényeket kell kielégíteni. Egy kisebb-közepes távhőrendszer 45-50 megawatt beépített kapacitású rendszereinek üzemeltetéséhez évente mintegy 30 ezer tonna biomassza tüzelőanyagra van szükség.
Egy ekkora rendszer esetében csak a tüzelőanyag-költségeken akár 80-100 millió forintos éves megtakarítást is el lehet érni. A tüzelőanyag-váltással ráadásul évi csaknem 10 millió köbméter földgáz takarítható meg egy ekkora távhőrendszer esetében – idézi a közlemény Péterffy Attilát, a Dalkia Energia erőműüzletág igazgatóját.
Péterffy Attila szerint egy-egy ilyen beruházás számos, regionális szinten is kézzelfogható gazdasági előnnyel jár, mert ez a tüzelőanyag-mennyiség a távfűtéses települések akár 40-50 kilométeres körzetéből, fenntartható módon biztosítható. Az adott környéken keletkező mezőgazdasági melléktermékek, illetve a fenntartható erdőgazdálkodás során más célokra nem hasznosítható faanyagok felvevőpiachoz jutnak, illetve a begyűjtés munkahelyeket teremthet.
A biomassza fűtőanyagok ára jelenleg fajlagosan 20-40 százalékkal alacsonyabb a földgázénál. Ráadásul a földgáz ellátás szempontjából is kiszolgáltatott a nemzetközi folyamatoknak, míg a faapríték, a mezőgazdasági melléktermék vagy az energianövények ára azoktól független – áll a közleményben.
