Négy célt tűzött ki a kormány az adótörvényekről szóló javaslat elkészítésekor, a családok terheinek csökkentését, a vállalkozói környezet javítását és az adminisztráció csökkentését, továbbá a gazdaság fehérítését – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.
Varga Mihály hangsúlyozta: a jövő évi adótörvények hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, támogatják a munkahelyteremtést. A családok adó-, járulék- és illetékterheinek csökkentése, illetve a vállalkozói környezet javítása pedig hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a beruházások ösztönzéséhez – tette hozzá a miniszter.
A csaknem 300 paragrafust tartalmazó javaslatcsomagból Varga Mihály kiemelte: a családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer alacsony jövedelmű családot hoz kedvezőbb helyzetbe. Kitért arra, hogy januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, amivel a családok terheinek csökkentése a kormány célja.
Az első lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés. Újdonság az is, hogy jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll.
A társasági adót érintő változás lesz, hogy a nem jelentős összegű hiba esetén nem kell önellenőrzéssel élnie a vállalkozásoknak, illetve az éttermi költségek számla nélkül is elszámolhatók lesznek, ha bankkártyával fizetnek értük.
A miniszter kiemelte továbbá, hogy a számviteli törvényt módosítva, kizárják a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezéséből az offshore jellegű, illetve nem átlátható tulajdonosi szerkezetű szervezeteket.
A regisztrációs adó esetében megszűnik a papír alapú adóigazolás.
Jelezte, hogy a bankadó mértéke és feltételei 2014-ben nem változnak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy hamarosan a Parlament elé terjesztik a devizahitelesek megsegítését célzó javaslatot, mivel a bankszövetség javaslata nem volt megfelelő.
Közlése szerint jelenleg az államigazgatáson belüli szakmai egyeztetések folynak, a benyújtás pontos idejét nem jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a már ismert szempontokon – a lakáscélú devizahitelek kerüljenek kivezetésre, és a forinthitelesek ne járjanak rosszabbul – túl lesznek olyan szempontok is, amiket a kormány javaslata tartalmazni fog.
„Többet nem mondhatok, (…) munkafázisban vagyunk, döntések fognak hamarosan megszületni” – mondta Varga Mihály. Hozzátette: a bankszövetség levele rossz helyre ment, nem a kormánynak, hanem az ügyfeleknek kellett volna elküldeniük azt. Véleménye szerint az elmúlt hetekben több bírósági döntés született, amelynek az átvezetése kormányzati beavatkozás nélkül is megtörténhetett volna. Példaként említette a Kúriának az árfolyamrést érintő döntését.
Egy másik kérdésre jelezte, a devizahitel miatt nehéz helyzetbe került családokon segít az a javaslat, hogy 2014 január elsejétől a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog. A hitelintézeteknek sem kell a kamatkedvezményből származó jövedelmet az adóköteles jövedelmek közé sorolnia.
Arra a kérdésre, hogy miért számol az NGM feleannyi eva-bevétellel 2014-re, azt felelte: a tárca számításai szerint a katá-t és a kivá-t jövőre többen választják majd, erre utalnak az elmúlt hónapok tapasztalatai.
Hangsúlyozta, hogy a kiskeresetű családok járulékkedvezménye – ami 53-55 milliárd forint – nem veszélyezteti a társadalombiztosítást, a 2 százalékos GDP-növekedés megteremti ennek a fedezetét.
