Közös gyertyagyújtással kísért koncertre invitálja közönségét a Pannon Filharmonikusok október 31-én, csütörtök este, hét órakor a Kodály Központba.
Az épület előtti márványpadokon nemcsak a zenekar gyújt majd gyertyát néhai tagjai és elhunyt szerettei emlékére, hanem mindenki, aki az ünnepi hangversenyre ellátogat, érkezéskor lángot adhat egy mécsesnek, amely a koncert alatt odakinn, a Kodály Központ lépcsőin a közönség hozzátartozóit megidézve ég el, ezzel téve igazán meghitté az emlékezés pillanatait.
Szeretteinket elveszíteni mély és súlyos fájdalmat jelent. Az elmúlással való szembesülés érzésének leírására aligha van kifejezőbb műve a zenetörténetnek, mint Verdi Requiemje, ami kitüntetett helyet foglal el a zeneirodalomban: szívhez szóló, páratlanul drámai alkotás, melyben a fájdalom és a megindultság uralkodik. A zenemű kivételessége abban is megmutatkozik, hogy egy templom áhítatos miliőjéhez épp úgy igazodni képes, mint egy impozáns koncertteremhez.
A Pannon Filharmonikusok halottak napja alkalmából adott koncertjeinek – a korábbi évek hagyománya szerint – a Musica Sacra sorozat keretében rendre a Pécsi Bazilika adott otthont. Verdi kivételes erejű zeneműve azonban arra ösztönözte a zenekart, hogy ezúttal tegyen kivételt, és a Kodály Központban megszólaló hangversennyel fejezze ki elismerését a Requiem mélyen megindító, csodálatos hangzásvilága előtt.
Verdi e művét a bemutató idején többen is túlontúl világinak találták. Hans von Bülow, aki a partitúrát pár nappal a milánói bemutató előtt látta, egyenesen úgy nyilatkozott a Rekviemről, hogy az „Verdi legújabb operája egyházi köntösben”, és az előadásra el sem ment. Csak évekkel később kért bocsánatot a szerzőtől, amikor egy templomi koncerten először hallotta a művet, és a zene drámaisága nemcsak meghatotta, meg is ríkatta.
Az 1874-ben bemutatott Requiem utolsó Libera me tételét Verdi már korábban megkomponálta, amikor 1868-ban Rossini halálára Olaszország vezető zeneszerzői Verdi ötlete nyomán egy-egy tételt megzenésítettek a gyászmiséből. Ennek a műnek a bemutatójára azonban nem került sor. Verdi, amikor költő barátja, Manzoni haláláról értesült, elhatározta, hogy az egész szöveget megzenésíti az ő emlékére, és ebben felhasználta a korábban Rossini gyászmiséjéhez íródott tételt is.
A zenei élet 2013-ban ünnepli Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulóját. A Pannon Filharmonikusok az elhunytak emlékére adott koncertjével, Verdi legjelentősebb szimfonikus művének megszólaltatásával tiszteleg az itáliai szerző emléke előtt. Verdi egész életművét az őszinte érzelem és az ezt kifejező dallam elsődlegessége hatja át, művészetének középpontjában mindig az ember állt.
