Az Európai Unió kész helyszínt biztosítani Brüsszelben Szerbia és Koszovó közvetlen tárgyalásának, amely előtt az ENSZ-Közgyűlés ülésszakán elfogadott közös EU-szerb állásfoglalás nyitotta meg az utat – hangsúlyozta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagországok külügyminisztereinek kétnapos kötetlen brüsszeli találkozóját követő szombati sajtótájékoztatón.
„Időpontot még nem tűztünk ki, de megmondtuk, hogy szívesen látjuk őket, és nekik kell dönteniük, hogy hol és mikor kezdik a megbeszéléseket” – mondta Ashton, és nagy sikernek nevezte a közös EU-szerb megfogalmazású ENSZ-határozat csütörtöki elfogadását.
A határozatban Belgrád ugyan nem mondta ki, hogy elismerné a tőle elszakadt, albán többségű Koszovó függetlenségét, de állást foglalt a Pristinával való tárgyalások mellett, anélkül, hogy ezt közvetlenül összekapcsolta volna az állami jogállás további megvitatásának szándékával. A szerbeket az nyomta a kompromisszumkészség irányába, hogy előzőleg az ENSZ Nemzetközi Bírósága úgy foglalt állást: nem sértett nemzetközi jogot Koszovó önállóságának kinyilvánítása.
Szerbia már beadta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Az EU-tagállami kormányokat képviselő Tanács azonban még nem továbbította a kérelmet az Európai Bizottsághoz, az unió legfőbb végrehajtó testületéhez. Ez most hamarosan megtörténik – közölte újságírókkal a találkozón magyar részről részt vett Martonyi János külügyminiszter. A Bizottságnak véleményt kell majd mondania arról, hogy Szerbia felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Szombatra az EU négy tagjelölt országának – Horvátországnak, Macedóniának, Törökországnak és Izlandnak – a képviselője is meghívást kapott az uniós országok külügyminisztereinek megbeszélésére, és az izlandi fél kivételével eleget is tudtak tenni az invitálásnak.
Martonyi János brüsszeli magyar tudósítóknak elmondta: arra számít, hogy Horvátországgal a jövő év első felében, a magyar EU-elnökség alatt sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és aláírhatják az azt követően még minden tagállamban ratifikálandó csatlakozási szerződést. Törökországot Ashton a sajtótájékoztatón úgy jellemezte, hogy nem csupán EU-tagjelölt, hanem fontos partnere az is az uniónak számos térség tekintetében az európai politika alakítása során. Konkrétan Bosznia-Hercegovinát említette, de uniós diplomaták gyakran utalnak az Iránnal, illetve a Közel-Kelettel kapcsolatos török szerep jelentőségére.
Az uniónak az eddiginél jobban kell tudnia kommunikálni Törökországgal – vélekedett az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a török EU-csatlakozás ügyének előrehaladását még akadályozza egyebek közt a Ciprussal kapcsolatos kérdéskör megoldatlansága. Martonyi szerint egyelőre nem dőlt el, hogy Törökország egy „neo-oszmán birodalom központjaként” jelenik-e meg a jövőben a nemzetközi porondon, vagy pedig – a mérsékelt iszlám talaján állva – beilleszkedik az európai integrációba. Magyarországnak inkább ez utóbbi változat lenne az érdeke – tette hozzá.
Macedóniával kapcsolatban Ashton ismételten sürgette, hogy oldják meg az ország elnevezésével kapcsolatos – Görögországgal fennálló – vitát, amely gátolja a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdését. A pénteki ülésen – bár a tanácskozás informális jellegéből adódóan itt nem születnek hivatalos döntések – a miniszterek egyetértésre jutottak abban, hogy a nyáron pusztító árvíz sújtotta Pakisztánnak nem csupán humanitárius segítséget kell nyújtani, hanem támogatnia kell a terrorizmus elleni fellépését célzó intézményi erőfeszítéseket is. Felmerült emellett az, hogy bizonyos árucikkek, elsősorban textilipari termékek szűk körére vonatkozóan átmeneti vámkönnyítést adjon az unió Pakisztánnak.
