Az adóhatóság 2010. január 1. és 2013. III. negyedéve között 3027, az adóteljesítménye alapján kiemelt adózónak minősülő társaságot ellenőrzött, a bevallások utólagos vizsgálata során összesesen 117 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg, illetve 34,99 milliárd forint adóbírságot szabott ki – közölte a nemzetgazdasági miniszter egy írásbeli kérdésre.
Varga Mihályhoz Józsa István szocialista képviselő fordult azzal a kérdéssel, hogy mennyit csalnak a kiemelt adózók.
A tárcavezető – a parlamenti honlapon közzétett válaszában – jelezte, hogy a 2010 és 2013 között megállapított 21,85 milliárd forint jogerős adóbírságból 14,56 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Hozzátette, hogy 2010 óta összesen 68 esetben vetődött fel adócsalás bűncselekményének gyanúja.
Varga Mihály írásbeli válaszában kiemelte: Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt alkalmazottja november eleji sajtótájékoztatója és az azóta történt megnyilvánulások „pusztán vádakat, rágalmakat tartalmaznak az adóhatósággal szemben, konkrétumokat nem”.
A NAV ellenőrzései során nem tesz különbséget a gazdálkodók között, az ellenőrzésre az adóhatóság egy manipulálhatatlan informatikai rendszer alapján választja ki az adózót – rögzítette. Közölte, hogy egy közel 23 ezer fős, erős hierarchia szerint, a szolgálati utak mindenkori megtartásával működő szervezetben elképzelhetetlen egy Horváth András szerint leírt „kézi irányítás”.
Horváth András a nyilvánosság előtt azt állította, hogy nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A NAV visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen.
Varga Mihály szerint a volt NAV-dolgozó által előadottak jelenleg bizonyíték nélküli vádaskodások, amelyek megalapozottságának vizsgálata az ügyészség hatásköre.
