Vajon mennyire érdemes odafigyelnünk a fejünkben éjszaka lepergő képekre? A jövőt hordozzák magukban, vagy épp ellenkezőleg: múltunk kusza keveredése? Miért álmodjuk olykor újra és újra ugyanazt?
Az álmok világa számtalan kérdést felvet, nem véletlenül ez a pszichiátria által egyik legtöbbet kutatott terület és a népi hiedelmeket is nagyban meghatározza, elég Krúdy Álmoskönyvére gondolni. Freud Álomfejtés című műve pedig lényegében átírta az álmokhoz való viszonyulásunkat, amikor rávilágított arra, hogy álmainkban tudattalan lelki tartalmak fejeződnek ki.
Aludni és természetesen ezzel együtt álmodni nagyon fontos a lelki egészségünk érdekében:
– Amíg mi alszunk, az álom-munka teszi a dolgát: megszabadít minket a szorongásainktól, traumáktól, feszültségektől, újrajátszik bizonyos szituációkat. Általa dolgozzuk fel a napi eseményeket – mondja már dr. Stark András pszichiáter.
Nem árt odafigyelni, mit is álmodunk, hiszen az éjjel látottak sokat elárulnak aktuális érzelmi állapotunkról, lelkivilágunkról. Persze ehhez nagyfokú önismeretre is szükség van, így nem érdemes pusztán könyvek és babonák alapján értelmezni álmainkat. Ugyanakkor, ha odafigyelünk rájuk, fejleszthetjük is magunkról, lelkünkről meglévő tudásunkat.
De vajon mit jelent, ha valaki rendszeresen azt álmodja, hogy szakadékba zuhan vagy hogy meztelenül indul dolgozni? És mi van akkor, ha valaki álmában megcsalja partnerét, esetleg balesetet szenved? Lehet-e bizonyos álomtípusoknak konkrét jelentése vagy ez mindig egyénfüggő? Hogyan vélekedik a néphagyomány az álmok világáról?
Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ dr. Stark András pszichiáterrel és dr. Hesz Ágnessel, a PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék egyetemi docensével a PécsMa Presszó következő kerekasztal-beszélgetésén a Nappali Bárban január 15-én este hat órakor.
