Javarészt uniós forrásból, összesen 525 millió forintból, újul meg a következő két esztendőben a máriagyűdi zarándokhely központja és a kegytemplom – jelentette be Udvardy György, pécsi megyés püspök és Tiffán Zsolt, fideszes országgyűlési képviselő pénteken.
Tiffán Zsolt emlékeztetett rá: a közeljövőben a dél-baranyai térség legveszélyeztetettebb templomainak felújítása valósulhat meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 300 millió forintos támogatásából.
Udvardy György, pécsi megyés püspök kitért rá: az egyházmegye azért fogott bele a fejlesztésbe, mert az utóbbi években egyre többen vállalják a zarándoklást, s a kegyhelyek egész Európában reneszánszukat élik. Elmondta viszont, hogy a máriagyűdi kegyhely megfelelő zarándokfogadási lehetőségei mára szűkössé, kevéssé váltak.
Dóhóczki Péter, a Pécsi Egyházmegye gazdasági igazgatója kiemelte: statikai megerősítést hajtanak végre a kegytemplomon, átépítik az orgonát. A kegytemplom mögötti imaudvar egy részét tetővel zárják le, kicserélik annak kőburkolatát.
A kegytemplom környezetének teljes kőburkolatát kicserélik, egységesítik, csökkentik a szintkülönbségeket, parkosítást hajtanak végre, új parkolóhelyeket alakítanak ki. Megvalósul a templom melletti szabadtéri oltár fejlesztése, befedése, padsorainak felújítása is, az oda vezető utak akadálymentesítése is.
Új attrakcióként a szabadtéri oltár és a templom mögötti domboldalon található Fájdalmas Szűzanya szobor közötti sétányt is kiépítik, kerti padokkal, világítással ivókutakkal látják el. A két méter széles, 800 méter hosszú sétány alaprajzában egy hatalmas, térbeli rózsafüzért képez majd le.
A Siklóshoz tartozó Máriagyűd a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándokút csomópontja, végpontja. A településen előbb 1689-ben, majd 1706-ban is Mária-jelenések, később csodás gyógyulások történnek, ezért 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította.
