A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) reményei szerint az idén tovább bővül a családbarát önkormányzatok köre, így az adott településeken javulhat a több gyermeket nevelő családok életminősége, ami a gyermekvállalásra is kihat.
Kardosné Gyurkó Katalin, a 14 ezer nagycsaládot tömörítő egyesület főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a családbarát szemlélet felerősödése többek között a tavaly hatályba lépett, nagyobb mozgásteret adó új önkormányzati törvénynek, illetve az állam részéről a helyhatóságoknál felhalmozódott adósságok átvállalásának tulajdonítható.
E terhek alól felszabadulva sok helyen nagyobb figyelem jut a többgyermekes családokra is, ez például a lakáshoz jutás elősegítésében, a fiatalok önálló életkezdésének támogatásában vagy kedvezményes iskolai étkeztetésben nyilvánul meg – magyarázta.
Az önkormányzatok családokat segítő civil szervezetek aktivizálódásához is hátteret teremtenek. Budapesten a IX. kerületi önkormányzat a NOE helyi csoportját támogatja anyagilag, hogy az aktivisták nehéz sorsú családoknak ruhacsomagokat juttassanak. Érden a Komatál nevű mozgalmat támogatják: önkéntesek főznek ebédet, vacsorát a szülés után a kórházból hazatérő kismamának és a családnak az első hetek megkönnyítésére.
A NOE főtitkára utalt arra, hogy a népességfogyás továbbra sem állt meg. A fiatalok a mai zilált világban bizonytalanok a jövőt illetően, emiatt is nehezebb a párválasztás, a családalapítás – jegyezte meg. Kedvező jel azonban, hogy épp a nagycsaládosok körében több gyermek születik, ahol már van két-három gyerek, ott szívesebben vállalnak újabb utódot. E kisközösségek kiteljesedését segítik a családbarát önkormányzatok is – tette hozzá Kardosné Gyurkó Katalin.
A NOE ezen önkormányzatok közül a legkiemelkedőbbeket évente jutalmazza, eddig 35 településnek adta át az egyesület által alapított díjat.
Az egyesületnek Tiszavasváriban és a környező településeken százharminc-száznegyven tagcsaládja van – mondta Tóthné Nácsa Irén, a NOE helyi szervezetének elnöke az MTI-nek.
Az egyesület 2010-ben a helyi önkormányzattal, a Tiszatér Társulással és a Tiszavasvári Otthon Segítünk szolgálattal közösen pályázott egy civil ház kialakítására. Mintegy 60 millió forintos támogatásból újítottak fel és rendeztek be egy belvárosi épületet, amelyben irodát, közösségi teret és egy számítástechnikai labort alakítottak ki. A beruházás költségei nagyobbrészt az önkormányzatot terhelték, az egyesület az épület berendezésében, illetve a programok szervezésében és lebonyolításában vállalt elsősorban szerepet.
Közlése szerint az egyesület évente rendszeresen szervez közösségépítő programokat a nagycsaládosoknak, kézműves-foglalkozásokat, nyáron úszásoktatást és tábort a gyerekeknek, emellett családi napokat rendeznek és tehetséggondozó programot indítanak. A felnőtteket többek között színház- és koncertlátogatásokkal, kerékpártúrákkal, természetjárással és tömegsportrendezvényekkel várják.
Sárváron többféle módon, szociális alapú segélyezéssel, ifjú házasok otthonának működtetésével, nyári táboroztatással, év végén vásárlási utalványokkal, kulturális programokon való részvétel támogatásával, valamint a helyi gyógy- és wellnessfürdőbe szóló kedvezményes belépőkkel is segíti az önkormányzat a nagycsaládosokat – mondta Sárai Péterné, a nagycsaládosok sárvári egyesületének elnöke.
Az önkormányzat által kiadott Sárvár kártyával a nagycsaládosok számos kedvezményt vehetnek igénybe, a wellnessfürdőben családbarát részleg is működik, a nagyobbakat játszóház várja, ahol különböző kézműves-foglalkozásokba is bekapcsolódhatnak.
Sárai Péterné szerint Sárváron elsősorban az önkormányzat pozitív hozzáállása, illetve a helyi iparűzési és idegenforgalmi adóból származó, az országos átlagot meghaladó bevételek teszik lehetővé, hogy kiemelten támogassák a több gyermeket vállaló családokat.
A Tolna megyei Aparhanton már több mint húsz éve kedvezményesen kínálnak építési telkeket a letelepedőknek.
Szűcs György, a falu független polgármestere elmondta: 1992-től 120 forintos négyzetméterenkénti áron lehet ezer négyzetméteres közművesített telket vásárolni a településen. A két évtized alatt húszan, többségében fiatalok éltek a lehetőséggel, de az utóbbi években nem épült új lakóház – tette hozzá.
A cél az volt, hogy ne csökkenjen a község lélekszáma, ezt így sem sikerült elérni. A húsz éve még 1200 lakosú völgységi községben ma 1056-an élnek. A településen nyolcosztályos általános iskola működik, van óvoda is, de az országos tendenciához hasonlóan itt is csökken a gyerekek száma, jelenleg száz iskolás és negyven óvodás jár a két intézménybe.
