Adatokkal igazolták brit kutatók azt a régi megállapítást, hogy egy szenvedélyes új kapcsolat kevés időt hagy a régi barátokra; a szerelembe esés átlagosan két közeli barát elvesztésével jár.
A BBC hírportálja az Oxfordi Egyetem kutatóinak eredményét idézte arról, miként változott a megkérdezett emberek kapcsolatrendszere, amikor románc bukkant fel életükben. A felmérés megállapítása szerint az átlagosan öt barátból álló belső kapcsolati mag kettővel csökkent, amikor a szerelem belépett a képbe. Robin Dunbar antropológus kutatási eredményét az Astoni Egyetemen megrendezett Brit Tudományos Fesztiválon ismertette.
Durban oxfordi csoportja az emberek közösségi hálózatát vizsgálja, annak méretét, illetve változásait. Korábbi megállapításuk szerint például 150 körül van a maximális barátszám, amennyit még reálisan kezelni tud valaki.
A legbelső körbe általában 4-6 ember tartozik, ők azok, akikhez baj esetén fordul valaki, vagy akikkel heti rendszerességgel találkozik. Ennél nagyobb kör a „szimpátiacsoport”. Velük legalább havonta találkozunk, és a kutatók szerint ők azok, akiknek a halála felzaklatna, hiányt jelentene számunkra.
Legutóbbi tanulmányukban az antropológusok 540 felnőttet kérdeztek meg kapcsolataikról és azok változásáról egy új romantikus elkötelezettség kezdetekor. Az eredmény igazolta a közkeletű elképzelést: az új partnerrel együtt is átlagosan ötről négyre csökkent a belső mag létszáma, két barát valahol kicsúszott belőle.
