1848-49 üzenete, hogy hűbéri ország nem lehet független, és függő ország lakói nem lehetnek szabadok – jelentette ki szombaton Schiffer András, az LMP társelnöke a párt ünnepi megemlékezésén, a Pilvax kávéházban.
Az ellenzéki politikus, frakcióvezető azt mondta, 1848-49 tanulságait a mai időkre úgy lehet lefordítani, hogy nincs nemzeti függetlenség ott, ahol egy állam adósságcsapdában vergődik, ahol az ország energiaellátása ezer szálon függ külső hatalmaktól, és ahol szabadon „ki lehet pumpálni” az itt megtermelt jövedelmeket.
Szavai szerint eközben nincs belső szabadság ott, ahol hűbéri, újfeudális viszonyokat alakítanak ki, ahol az emberek is adósságcsapdában vergődnek, ahol egyetlen hatalmi központtól, egyetlen személytől függ mindenki élete és ahol a helyi közösségek nem lehetnek szabadok.
2014-ben azt kell eldönteni, hogy a közeljövőben szakítunk-e az újfeudális viszonyokkal, fel tudjuk-e szabadítani az emberek alkotóképességét – hangoztatta a politikus.
Úgy fogalmazott: a történelmi sorsfordulók példázatát azért kell évről évre felidézni, mert egyrészt tanulunk belőlük, másrészt a nemzeti emlékezet fenntartása fűzheti össze a nemzetet.
Beszédében felidézte, hogy 1848-ban a magyarok egyszerre lázadtak a szabadságért és a hűbéri függőség ellen. Azok a felszabadított jobbágyok, akik akkor fegyvert ragadtak, egyszerre küzdöttek a nemzeti függetlenségért és a belső függőség felszámolásáért. „Ezek a szabadságharcosok nem behívták az oroszokat, a szabadságharcot verték le az oroszok” – jelentette ki.
Emellett arra is figyelni kell, hogy Magyarország évtizedek óta függő és kiszolgáltatott – fogalmazott Schiffer András. A függetlenséghez pedig szükség van az újfeudális viszonyok eltörlésére, mert ez a feltétele annak, hogy a jövőben a nemzeti ünnepeket együtt éljük meg, legyen egy közös nemzeti minimum – szögezte le.
Ahhoz, hogy elérkezzünk egy olyan állapothoz, ahol a felszabadítás „egyszerre igaz az országon belül és egyszerre igaz az országra” Táncsics szavait kell megfogadni: legyen tökéletes jogegyenlőség és ne legyen senki számára kiváltság – mondta végül.
Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke azzal kezdte, hogy Petőfi egy olyan hazáért emelt szót, ahol ott van a napsütés, a tiszta levegő és a költő ép egészséges embereket akart. Ezért a hazáért a mai napig meg kell küzdeni – közölte.
Az 1848-as forradalom egy varázslatos pillanat volt, mert az embereket megszállta a derű, az önbizalom és azt mondták, eddig és ne tovább. A forradalom vértelennek indult, mert a nemzet ráébredt a saját erejére és kezet nyújtott annak, aki már sokadszorra pofon akarta vágni – fogalmazott.
Március 15-ét vérbe lehetett fojtani, de nem lehetett elpusztítani, mert ez volt az a pillanat, amikor a magyarok megérezték a szabadság ízét, ami azóta is kitörölhetetlen a szívükből. Ekkor lett a jobbágyból és a nemesből egyaránt hazafi és polgártárs, kiegyenesedett a gerinc és lehullott a bilincs. Újra bilincsbe lehet verni valakit, de a szabadság emlékét nem lehet elvenni tőle – érvelt.
A forradalom résztvevői meg szerették volna élni azt a jövőt, amelyik addigra felfedezte a köztársaságot és a demokráciát. A mai ember hozzájuk hasonlóan követelheti, hogy belépjünk a XXI. századba és nekiállhassunk egy kiszámítható fenntartható jövő felépítésének – emelte ki.
Az LMP a megújuló Magyarországért harcol és előbb vagy utóbb győzni fog, „a hazáért, a függetlenségért és a szabadságért” – mondta zárásként.
Hajdú Mária a párt emlékezetpolitikai szakszóvivője arról beszélt, hogy a szabadságharcra való hivatkozás mindig jól jöhet, amikor a külhatalmaktól való függetlenedésről van szó. Szavai szerint ez helyes, de emellett bízni kell annyira magunkban, hogy egyéb területeken is megteremtjük az önállóságot és csökkentjük a függőséget. Ne legyünk kiszolgáltatva egy olyan országnak, amelyik 1849-ben és 1956-ban is megmutatta, hogy mi a véleménye az önrendelkezésről – jelentette ki.
Hadházy Ákos, az LMP egyéni képviselőjelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1848-as forradalom történései túl sok és túl csábító lehetőséget adnak az aktualizálásra, arra hogy a megemlékezés helyett a szónokok saját politikai céljaikat helyezzék előtérbe.
A volt fideszes szekszárdi önkormányzati képviselő azt mondta, hogy ezen a napon halottakra is emlékezünk, mert a szabadságért ezrek és tízezrek haltak meg, miközben a történelemkönyvekben csak töredéküknek jut hely. Ezután Zeyk Domokos honvédszázadosról, Bem József segédtisztjéről beszélt. A tanúk szerint ő volt az, aki a segesvári csata után a menekülő Petőfit a kengyelvasába emelte és egy darabig ő menekítette a költőt. A leírás szerint ezt követően fedezte Bem visszavonulását, majd amikor körbevették, főbe lőtte önmagát.
Hadházy Ákos ezután azt mondta, külföldön dolgozó ismerőseitől hallotta, hogy habár megteremtették az anyagi biztonságukat, mégis honvágyat éreznek.
Mindannyiunk felelőssége, hogy egyre kevesebb embernek kelljen külföldön ünnepelnie a nemzeti ünnepet – zárta felszólalását.
A megemlékezés végén az LMP aktivistái biciklire szálltak, hogy felkeressék az 1848-as forradalom fővárosi emlékhelyeit.
